A Sapkás 17.

Minden palacsintát megettek, az utolsó falatig. Peti kakaósat kért, Balázs fahéjasat, Gácsér Józsi túrósat, Pista bácsi lekvárosat. Egyedül a Sapkás ette üresen, azt mondta, életében másodszor eszik palacsintát, ezért szeretné érezné az ízét. Kiderült, hogy az intézetben több, mint százan laknak, ennyi gyereknek pedig sajnos egy konyhás néni sem hajlandó palacsintát sütni.

Gyorsan telt az idő, mindenkinek akadt mesélni valója. Petinek a haditervről, Balázsnak a sakk szakkörről, a Sapkásnak az intézetről, Pista bácsinak a kórházról, a részeges kútfúrónak pedig arról, hogy holnaptól "tényleg és isten bizony" nem iszik. Szürkült, mire a gyerekek felszedelőzködtek és elindultak. Peti alig várta, hogy hazaérjen és mindent elmeséljen anyunak. Csak a ház előtt vette észre, hogy a kulcsát otthon felejtette.

- Szia anyu - szólt a kaputelefonba. Sokáig nem jött hang, aztán valami zokogásféle hallatszott.

- Te vagy az, fiam? Azt hittük, valami bajod esett! Hol voltál idáig?

Peti rosszat sejtett, sietve az órájára nézett, este nyolcat mutatott.

- Anyu, kérlek, ne légy mérges! Fenn mindent elmondok!

Kettesével szedte a lépcsőfokokat, mintha ezzel visszatekerhetné az időt.

- Azt hittem, még csak öt óra - suttogta az ajtóban. Nem mert anya szemébe nézni, aztán meg már nem is tudott, mert úgy magához szorította, hogy nem mozdult a feje. Nem jóféle szorítás volt. Petinek egyszerre fájt kívül és belül.

- Ne haragudj, kérlek! Nem vettem észre, hogy eltelt az idő. Annyi minden történt! A Sapkás újra a barátom, a Kajla már nem éhes és a Pista bácsi sem beteg. A Gácsér Józsi pedig végülis egész kedves ember - magyarázta.

- Miért csináltad ezt velünk? Hiszen tudod az itthoni számot. Elmentünk volna érted, bárhol is vagy. Apád órák óta keres, vele van a Teremi Balázs papája is. Róla tudsz valamit? A sakkszakkör vezetője hívta fel a szüleit, hogy Balázsnak nagyon fájt a hasa, ezért hazament. Azóta senki sem látta.

- Igen, csikart a hasa, de a Pista bácsi szerint csak éhes volt és tényleg, a palacsinta után jobban lett. A Gácsér Józsi szerint ilyenkor a pálinka a legjobb, mert az minden bajt elmulaszt...

- Hogy a pálinka mindent elmulaszt? Úristen, hol jártál te? A kocsmában? Erre neveltünk apáddal?

Peti úgy döntött, nem szólal meg többet.

- Várj csak, míg apád hazaér - mondta anyu és abban a pillanatban apu hazaért, de nem szólt semmit, csak egy akkora pofont kevert le Petinek, hogy még a füle is belecsördült.

Aztán bementek a lakásba, leültek a konyhába és kifaggatták Petit. Mire mindenki elmondta, ami a szívét nyomta, éjfél lett, ezért úgy döntöttek, másnap senki sem megy dolgozni vagy iskolába, hanem együtt töltik a napot. Apa azt mondta, erre azért van szükség, mert Peti rossz útra tévedt, részegesekkel és intézetisekkel barátkozik és még egy osztálytársát is belerángatja.

- Utoljára Szilveszterkor feküdtünk le éjfél után, de akkor mindenki vidám volt, most meg senki sem az. Nem is lehet olyan rossz intézetisnek lenni. A Sapkás biztos nem kapott pofont és nem kellett egész este magyarázkodnia - gondolta Peti az ágyában, aztán mély álomba zuhant.