2011. május 17.

Losz Álmosz 7.

Losz Álmosz Vándor Cirkusza
- Irány az Illanó Barátok Tere! Zacskó talán már vár engem.
Kázmér lendülete azonban gyorsan lelohadt. Hogyan találja meg az Illanó Barátok Terét, hogyha ma máshol van, mint ahol tegnap volt?
- Majd kérdezősködöm - határozott gyorsan. Először egy gyümölcsárus nénit, aztán egy újságárus férfit, végül pedig egy tízév körüli kislányt kérdezett meg, de sajnos egyikük sem tudott segíteni. Utoljára egy lassan csoszogó, hajlott hátú, fehérhajú öregapóhoz ment oda.
- Tessék mondani, tetszik tudni, hogy merre van az Illanó Barátok Tere? - kérdezte.
A bácsi felpislogott és fájdalmas hangon elismételte.
- Az Illanó Barátok Tere? Azt sajnos nem tudom, pedig jómagam is azt keresem…
Kázmér nagyon megörült a hírnek. Végre nincs egyedül.

2011. május 6.

Losz Álmosz 6.

Kázmér lánnyá változott
- Kislányom, ébresztő, ki az ágyból!
Kázmér álmosan dörzsölte szemeit kiságyában. Először a kezét pillantotta meg és ámulva forgatta maga előtt.
- Tegnap még nem ilyen volt…
Aztán eszébe jutott, hogy hol van és mi történt vele. Felpattant az ágyból és berontott egy ajtón, amiről azt hitte, a fürdőszobába visz. Ehelyett azonban újdonsült testvérei hálószobájában kötött ki.
- Mi van, hugi? Megijedtél? - kérdezték nevetve.
Kázmér bevágta az ajtót és egy másikkal próbálkozott - ezúttal sikerrel. A tükörhöz rohant és kezét arcához kapva felsikított.
- Úristen! Lányt csináltak belőlem!
Saját arca helyett egy hatéves forma, kékszemű, szőkehajú kislány nézett vele farkasszemet. Tapogatta orrát, húzogatta a fülét, pislogott nagyokat... Semmi kétség, mára ezt az arcot, ezt a testet és ezt az otthont kapta.