A Sapkás 8.

Másnap Petinek nem volt nulladik órája, mégis a korábbi busszal ment, hogy találkozzon a Sapkással.

- Mi lett a kutyával? - kérdezte egyből.

A Sapkás vállat vont.

- Mi lett volna? Elzavartam.

- Elzavartad?

- El.

- De hogy?

- Hogyhogy hogy? Hát ráordítottam, hogy takarodj.

- És aztán?

- Aztán ellszaladt.

A Sapkás ásított.

- Amúgy képzeld, az egyik osztálytársam is megkapta a Galaxy 2000-et, azt mondta, egész jó.

- Igen, egész jó... És mi történt azután, hogy elszaladt?

- Te mindig ilyen értetlen vagy? - fortyant fel a Sapkás - Azután, hogy elzavartam, eltűnt és nem jött vissza többet. De mit érdekel ez téged annyira? Tegnap csak a Galaxy-ról tudtál beszélni, ma meg csak a kutyáról.

- Jól van na! Csak olyan aranyos volt.

- És büdös. Tiszta kosz és bűz. A kutya, aki régen az intézet körül ólálkodott, sokkal szebb és tisztább volt, mégis elzavarták, pedig lett volna helye az udvaron, a pedellus még házat is csinált neki. Te figyi, tegnap kipróbáltál új karaktert? Lehet, hogy az osztálytársam megengedi, hogy valamikor átmenjek hozzá és kipróbáljam

- Hozzánk is átjöhetsz - szaladt ki Peti száján, aztán eszébe jutott, hogy az anyukája biztosan nem örülne, ha egy intézetissel állítana haza - Csak ne ma, mert suli után a nagyihoz kell mennem. Majd megbeszéljük, jó?

Peti nem mert a Sapkásra nézni. A busz megállt.

- Persze. Most mennem kell, szia - mondta a Sapkás.

- Szia - köszönt el Peti. Úgy döntött, nem kíséri el barátját az iskoláig, pedig több mint egy órája volt még. A busz a közért felé kanyarodott. Peti gondolt egyet, leszállt és egy makkot rugdosva visszaballagott a boltig.

A kutya ugyanott ült, ahol tegnap. Petinek nevetnie kellett. Úgy érezte, ez a világ legaranyosabb kutyája, koszosan és büdösen is

- De jó lenne örökbe fogadni - dünnyögte, bár tudta, hogy ez lehetetlen, mert Anya szerint az állat  kertbe való, apa szerint meg a legszebb állat az aranyhal, mert az nem ad ki hangot és nem eszik sokat. Bezzeg a távoli nagyi biztosan befogadná, neki nagy kertje van és szereti az állatokat, csak  nagyon messze lakik.

Peti pillantása a pad mellett álló fára esett. A fa törzsén egy hirdetés állt:

Kútfúrást vállalok a Málnás utcában. Gácsér József, Málnás utca 54.

Peti nem tudta, ki az a Gácsér József és miért csak a Málnás utcában vállal kútfúrást, de rájött, mit tegyen! Hirdetést fog készíteni a kutyáról, ma úgyis dupla rajz lesz, a sulitól nem messze meg van egy fénymásoló, a maradék pénzéből legalább húsz példányra futja. Uzsonnája felét a kutyának adta és mire a sulihoz értek, már a hirdetés szövegét is kitalálta:

Kedves Emberek,

It csatangol egy kedves eb aki gazdájára vár,

különben elviszi a sintér vagy el üti egy autó.

Fekete a bundája loncsos a küleme és rendszerint naggyon éhes.

Somogyi Péter Szeles utca 10.

- Tetszik? Az első két sor rímel, hogy az embereknek legyen kedve végigolvasni. Rólad szól.

A kutya csóválta a farkát, aztán leheveredett a kapuba és tekintetével addig követte Petit, míg el nem tűnt.