2010. március 30.

Templomban


Marika, 86 éves, húsz éve özvegy, ma este a Megasztárt nézi
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, add, hogy az a kisteleki cigánygyerek győzzön. Olyan sikkes abban a frakkban és igazán, úgy mozog, mintha nem is lenne rajta felesleg. Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. A lányom szerint akaratos vagyok. Csak azért, mert azt mondtam Lilinek, hogy növessze meg a frufruját és a blúza fölé vegye fel a kockás szvetteremet. Én csak nem akartam, hogy megfázzon, de úgy látszik, ez rajtam kívül senkit nem érdekel... Túl sokat beszélt ma a pap, csak le ne késsem a műsort. Azt hiszem, áldozásnál hazamegyek, az apácák azt mondták, akkor már érvényes a mise. A kutya se fog észrevenni, majd hátul osonok ki, a hittanterem mellett.

Elemér, 83 éves, egy éve özvegy, minden este meghalni készül
Uram, tudom, hogy az öngyilkosság bűn, de már úgyis van elég a számlámon. Csak írd hozzá, aztán elszámolunk. Bocsásd meg a mi vétkeinket. Igen, bocsásd meg, légy nagyvonalú, mint régen Professzor Huba az étteremben. Ha másnaposan szolgáltam fel az ebédjét, akkor hagyta a legnagyobb borravalót. Gondolta, hátha elszégyellem magam. Isten az atyám, igaza volt annak az okos marhának. Úgy égett a százasától a tenyerem, mint… mint az a csipkebokor abban a szent történetben. Nem jut eszembe a címe. Nem baj, majd este elmondod. Végül is te írtad.


Erika, 40 éves, két gyermekes családanya, ma este ugyanazt csinálja, amit tegnap és tegnapelőtt
Kimenjek áldozni? Nem sokára jön az első térdelés, utána a második, aztán áldozunk, úgyhogy ideje eldöntenem. Jól esne, csak az a baj, hogy féléve nem gyóntam. Őszintén szólva nem tudom, mit gyónhatnék meg. Ha eszembe jut, hogy valamit másként kellene csinálnom, egyből szörnyen fáradtnak érzem magam. Pedig Tibi szerint sok mindent másként kellene csinálnom. Hogy mit, azt nem mondhatom el. Igazán nem lenne templomba illő... Jöjjön el a te országod. Régen Tibivel ilyenkor fogtuk egymás kezét. Most a gyerekét fogjuk. Fura.

Tibor, 43 éves, két gyermekes családapa, ma este ugyanazt csinálja, amit tegnap és tegnapelőtt
Mi Atyánk, aki a mennyekben van. Ki a mi atyánk? Azt tudom, hogy én vagyok a gyerekeim apja. Hogy férj vagyok-e, abban már nem vagyok biztos. Nem azért, mert csalom a nejem, hanem mert nem. Ha csalnám, az azt jelentené, hogy még van nejem, tehát férj vagyok. Akkor miért nem csalom? Mert ide járok? Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod. Vicces lehetett a te országod. Az első emberpár, mondjuk Erika és én, meztelenül az Édenkertben. Úristen, röhögnöm kell. Mit néz ez a nő? Nem látott még mise alatt zsebkendőbe röhögni senkit? Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Helyben vagyunk. Nem az én hibám, hogy ilyeneket gondolok, te nem szabadítottál meg eléggé.

Panni, 9 és fél éves, elsőáldozásra készül, ma este megvacsorázik, lefekszik és elalszik
Anya mindig azt mondja, hogy ez a legrövidebb mise, mert félóra alatt vége, de szerintem csak azért mondja, hogy eljöjjek vele. Ez a mise ugyanúgy háromnegyed óra, mint a többi. Ráadásul, mikor Feri atya már kiment és a többiek csak énekelnek, anya akkor is rámszól, hogy nem szabad kimenni. Szerinte meg kell várni, hogy az emberek dugót csináljanak az ajtónál. Hülyeség. Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Én megbocsátok az ellenem vétkezőknek. De anyára haragszom.

Bence, 9 éves, elsőáldozásra készül, ma este megvacsorázik, lefekszik és elalszik
Amint a mennyben, úgy a földön is. Te fönn, apa lenn. Neki nem kell imádkozni, mert este úgyis látom. Meg néha reggel, ha jókedve van. Olyankor nem bánja, hogy elkésik a munkából. Azt mondja, hogy teszek rá. Szeretem, ahogy mondja. Annyira jó, hogy félek, ha egyszer megkérdem, mire mit tesz, elmúlik. Ezért ilyenkor csöndben maradok. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Ezt hangosan mondom, mert értem. Azt hittem, a többit is értem, de Feri atya azt mondta, az imákban mindig mindent mást jelent. De a kenyér nem lehet más, csak kenyér és kész. Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökkön örökké. Ámen.




1 megjegyzés:

Zizi írta...

Annyira, de annyira jó ez a történet! Gratulálok!!! Még több ilyet szeretnék olvasni tőled! :)