2017. június 13.

Tanfolyam


- Jó napot!
- Jó napot!
- A halálfelkészítő tanfolyam vezetőjével beszélek?
- Igen, én vagyok az.
- Szeretném tudni, hogy mikor indul a következő tanfolyam. Azt hiszem, sürgős lenne.
- Netán haldoklik?
- Hmmm... lássuk csak. Honnan tudom, hogy haldoklom-e vagy sem?
- A tanfolyamon megtudja. Az első óra témája.
- Tehát mindenképpen be kell iratkoznom, ha haldoklom, ha nem.
- Úgy tűnik, igen.


- Ha így van, hagy kérdezzem meg: fizethetek utólag?
- Nem. Semmiképpen. Tudja, nem akarom ijesztgetni, de nem minden jelentkező éli meg a tanfolyam végét. Ekkora kockázatot nem vállalhatunk.
- Megértem... Lenne még egy kérdésem.
- Hallgatom.
- Elmondaná címszavakban a tananyagot? Csak hogy tudjam, mire számítsak.
- A tételsort szívesen átküldöm e-mailben, a vizsga ugyebár élesben megy, hogy úgy mondjam, az élet hozza. Bukott diákról nincs tudomásom, a végén mindenkinek sikerül így vagy úgy átmennie a túlvilágra. A tételek között szerepel a búcsú, az elengedés, kórház kontra otthon, hit kontra ateizmus, utolsó kenet satöbbi. Ezekről mind részletesen beszélünk.
- Csak beszélünk? Vagy gyakorlunk is?
- Remek kérdés. Iskolánk a gyakorlatra nagy hangsúlyt fektet. A maradók és távozók szerepét egyaránt begyakoroljuk. Tudja, erre azért van szükség, mert minden távozó egyben maradó is, csak az idő dönti el, mikor melyik szerepbe kell bújnia.
- Fantasztikus.
- Ugye?
- Mikor kezdődik a tanfolyam?
- Mához egy hétre indul egy csoport, amibe befér. Kérem, utaljon előre, különben nem tudom garantálni a helyét.
- Köszönöm, meglesz. Még ma küldöm a pénzt. Jaj, várjon... azt hiszem... nem tudok... tovább... beszélni...
- Várjon még! Elkérhetem a kedves nevét?
- ...
- Halló, itt van még?
- ...
- Maga csaló! Úgy tett sikeres vizsgát, hogy a tanfolyamot el sem végezte?
- ...
- Tudja mit? Most leteszem! Majd a túlvilágon elszámolunk. Ehh, az ilyenek miatt kopik fel az állam. Ingyenélő banda.


Nincsenek megjegyzések: