Sárkány ellen sárkányfű - 4. rész

Ruma Roma, a jó boszorka

- Nem, nem és nem! Négyfejűvel helyet cserélni pont nekem, a legnagylelkűbb és szívűbb, legkellemesebb és szellemesebb sárkánynak… - Picúr mind a hét fejét rázta.

- De semmiképpen nem a legokosabbnak – tette hozzá a Bába.

- Azt sem tudjuk, hol lakik ez a Roma Ruma.

- Te nem tudod, de én igen. Minden szerda este hozzá járunk a lányokkal lórumozni. Lórumban verhetetlen és a legjobb rumos szeletet is ő készíti. Ott lakik, ahol a Kurtafarkú Malac túr. Vagyis a túrástól jobbra, egy szolgálati lakásban, amit Első Pimasztól kapott, mikor betöltötte a századik évét. A ház kerítésén rendszerint egy fekete macska ül, ez ő, Ruma Roma személyesen.

- Menjünk! - adta meg magát Picúr.

Minden úgy volt, ahogy Aranyorrú mondta. Ruma Roma épp a bundáját nyalogatta, mikor a kerítéshez értek.

- Úúúgy uuunatkozom - nyávogta keservesen - Nincsen semmi dolgom. Első Pimasz azt ígérte, hogy az embereknek szükségük lesz rám, mert a legtöbb vagy beteg, vagy szomorú, esetleg mindkettő. Mégsem keres senki, inkább orvoshoz mennek vagy plázázni. Fuccs a varázslásnak! Fuccs Ruma Romának!

Picúr megsajnálta a boszorkát és nekiadta maradék uzsonnáját. A macska jóízűen befalta és miután meghallgatta, mi járatban vannak, így szólt.

- Sárkány ellen sárkányfű! Csak ez segít. Találsz a kertben, könnyű megismerni, a levelének füstszaga van, épp mint a sárkányoknak. Hozz nekem belőle egy marékkal és úgy elvarázsollak, hogy anyád sem ismer rád.

Ruma Roma elégedetten dörzsölte a mancsait. Picúr kérésétől fenemód jókedve kerekedett.

- És akkor ugyanolyan undok képű leszek, mint Négyfejű? És ronda? És büdös?

- Nem is mondtad, hogy Négyfejű büdös.

- Vasszagú a lehelete.

- Nagyszerű! Neked is az lesz. És undok képed és reszelős hangod. Senki sem fogja tudni, hogy te igazából Picúr vagy, csak te magad.

- És én - vágott közbe a Bába.

- És te - hagyta rá Ruma nagylelkűn - Kezdhetjük?

Picúr bólintott. Szólni nem bírt, mind a hét torka kiszáradt a félelemtől. Békává varázsolt királyfit látott már, de sárkánnyá varázsolt sárkányt?

- Bőröd bizsereg, lábad ficereg, tested mocorog, fogad fogorog - mondta Ruma és háromszor hörpintett egy rumos üvegből.

- Ez is kell a varázslathoz? - fintorgott Aranyorrú.

- Nem, kedvesem, ez nekem kell.

Ruma suhintott egyet a levegőbe, aztán a bal válla fölött a háta mögé köpött és ott állt előttük Négyfejű teljes életnagyságban, tömött foggal, büdös szájjal, hiánytalanul.

- Menj a fürdőszobába, nézd meg magad, balra az első ajtó - mondta a boszorkány elégedetten - A visszavarázslás többe fog kerülni. Legalább három jó minőségű macska konzerv és egy doboz szárazeledel az ára.

Picúr a tükörhöz rohant és bár számított a látványra, mégis elbőgte magát.

- Ne köszönd meg, aranyom, ez a dolgom. Örültem a szerencsének. Most mennem kell, a szomszéd randúrjával kandevúzom.

- Talán inkább kandúrjával randevúzol - helyesbített Aranyorrú.

- A rumtól mindig összeakad a nyelvem - mentegetőzött a boszorka - Agyő kedveseim!

Ruma leugrott a kerítésről és kissé imbolygó léptekkel a szomszéd kertje felé indult. Picúr még kétszer visszament a tükörhöz, mert nem akarta elhinni, hogy ennyire csúf lehet. A pikkelyeit tapogatta, a szemeit forgatta és alapjában véve rettenetesen érezte magát.