2017. július 9.

Cincér, a pincér


- Szörnyen unalmas egész nap virágport keresni! - dohogott a cincér és hátát egy korhadó fának támasztotta - Bár olyat csinálhatnék, ami egyszerre izgalmas, érdekes és megélek belőle.
Így álmodozott a cincér és ahogy álmodozott, rájött, hogy legszívesebben pincérnek állna. A gondolatot tett követte, a szarvasbogártól másnap kibérelte a nagy tölgyfa előtti pázsitot és megnyitotta Nektár nevű harmativóját. Melegebb napokon a tikkadt vendégek nem győzték nyakalni a friss szamóca, málna, áfonya és szeder ízű harmatot, a cincér pedig boldogan hordta asztalaikra virágkelyhekben az üdítőket. Végre azt csinálta, amit szeret és éheznie sem kellett, mert a bogarak bőségesen megjutalmazták virágporral és nektárral.
Látta ezt a hangyászsün és megirigyelte.
- Ha neki sikerült, nekem is fog - gondolta és a cincér harmativója mellett másnap megnyitotta saját üzletét.

2017. július 4.

Három a magyar igazság


Utazni jó. Készülődni nem. Legalábbis szerintem.
- Hol a zoknim másik fele?
- Nem tudom, szerintem sosem volt meg. Hol a kék táska?
- Mi az, hogy sosem volt meg. Egy darab zoknit nem árulnak. A kék táskát levittem, mert azt mondtad, hogy vigyem le.
- De nem arra mondtam, hanem a mellette lévőre.
- Anya! Éhes vagyok!
- Én is! Én is!
Aztán valahogy minden elsimul, a zoknik megtalálják a párjukat, a táskák a csomagtartót, a gyerekek a kiflit, a szülők az autót.
- Úristen, Antal kinn maradt!