Picúr és Négyfejű a kezüket dörzsölték volna, mikor meghallgatták Botor király kérését. Kezek híján egymás mancsába csaptak és megígérték a királynak, hogy mindenben segítenek neki.
- Árulhatnánk tökmagot is – kurjantotta Héjja Benedek, aki az iskola büféjét vezette.
- Vagy rumot – ásított Ruma Roma, aki előző nap hajnalig táncolt a körzeti művelődési ház rumba estjén.
- Mi is szívesen segítünk, bármiben, bárhol, bármikor – kiáltotta a tóból Ígyisjó és Úgyisjó, a birodalom tündérei, majd alámerültek.
Picúr csak mosolygott és csóválta a fejét, mert örült a lelkesedésnek, de ki hallott már olyat, hogy egy királyi bálban tökmagot és rumot szolgáljanak fel.
- Miért? Szerinted mit szolgálnak fel? – kérdezte Ruma Roma sértődötten, aztán elaludt, mert haragtartó nem volt, álmos viszont igen. Picúr elgondolkodott és rájött, hogy tulajdonképpen fogalma sincs, mit isznak és esznek egy bálban.
- A bál akkor jó, ha az asztalok roskadoznak az ételtől, a cipellők pedig foszladoznak a tánctól. Ezt még a királylányok is tudják – jelentette ki Négyfejű.
- Hát persze! A királylányok! – csapott fejére Picúr megkönnyebbülten – Végre egyszer hasznukat vesszük. Csak ne lennének annyira pimaszak! Száz évbe is beletelik, mire kineveljük belőlük a neveletlenséget – sóhajtotta Picúr, de tudta, a parancs az parancs, főleg ha királyi, amire még a mesében sem szokás nemet mondani.
Kiderült, hogy egyedül Ruma Roma járt közülük bálban sok-sok évvel azelőtt, gonosz nagynéni képében, rokkával a kezében, valami rokonának a tizennyolcadik. születésnapján, de erről nem akart többet beszélni, hiába faggatták. Végül annyit mondott, hogy egy jóféle bálban sok a giling-galang és a firlefranc.
- Giling-galang és firlefranc? Érdekes… – vakargatta Négyfejű harmadik, egyben legokosabb feje búbját.
- Már pedig Botornak segítenünk kell, mert Botor ugyan kissé botor, de azért nagyon jó király – döntötte el Vendel, az iskolai takarító és ebben mindannyian egyetértettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése