Árpi, az ebihal

Árpi, az ebihal vidáman úszkált a tóban és amíg testvérei arról beszéltek, milyen jó lesz békává változni, ő éppen azon sóhajtozott, hogy legszívesebben örökre ebihal maradna.

Meghallotta ezt a tó tündére, Ígyisjó és mivel nagyon szerette Árpit, úgy döntött, teljesíti kívánságát. Ahogy teltek a napok, egyre több testvére vált békává, egyedül Árpi maradt ebihal. Először élvezte, hogy senkivel nem kell osztoznia a tavon, de aztán elkezdett unatkozni és egyre magányosabbnak érezte magát. Sírását meghallotta Úgyisjó, a tó másik tündére.

- Amit az ikertestvérem, Ígyisjó elvarázsolt, azt én vissza tudom varázsolni. Szeretnél te is megnőni és békává válni?

Vöröske és Piroska

Vöröske

Volt egyszer egy gyík fiú, akit a szülei vörös színe után Vöröskének neveztek el. Vöröske szégyellte vörös színét, mert a többi zöld gyík gyerek folyton csúfolta miatta. Eldöntötte hát, hogy világgá megy. Fogott pár legyet, tarisznyájába tette és nekivágott az erdőnek. Egész nap csak ment, mendegélt és egyszer csak egy nagy barlanghoz ért. A barlangból fülsüketítő horkolás hallatszott.

- Valami nagy és félelmetes van odabenn - gondolta Vöröske - Legjobb lesz továbbállni.

Ebben a pillanatban a horkolás abbamaradt és a barlang szájából egy óriási hétfejű sárkány bújt elő, éppen olyan vörös háttal, mint Vöröskéé. A kis gyík és a nagy sárkány szájtátva bámulták egymást.

- Nahát! - bődült el a sárkány - Pont úgy nézel ki, mint én, csak piciben és egy fejjel. Isten hozott, kedves rokon! Hogy hívnak? Én Piroska vagyok, a sárkánylány. Ne félj tőlem, vegetáriánus vagyok, csak zöldséget és gyümölcsöt eszem.

Emil születésnapja

Emil, a krumplibogár

Egy nap Emil, a krumplibogár ránézett a konyhájában lógó falinaptárra.

- Holnap van a harmadik szülinapom! - kiáltott fel - Ezt meg kell ünnepelni!

Emil a háza előtt álló meggyfához szaladt, kért tőle három zöld levelet és sebesen körmölni kezdte a szülinapi meghívók szövegét.

"Kedves Barátom! Szeretettel várlak holnap ebédidőben a születésnapomra! Hozz valami finomságot ajándékba! Emil".

A krumplibogár megkérte a szelet, hogy vigye el a meghívókat három legjobb barátjának: a katicának, a méhecskének és a póknak.

Másnap reggel feldíszítette kicsi krumpliházát és izgatottan várta a vendégeket. A pók, a katica és a méhecske egyszerre érkeztek meg Emilhez. Mindannyian egy-egy dobozt szorongattak, benne barátjuknak szánt ajándékkal.

Lamúr, a szerelmes amúr

Lamúr

Lamúr, az amúr egy nagy tóban élt családjával és barátaival. Mikor felcseperedett és elhagyta a szülői házat, elindult menyasszonyt keresni, ami nem volt egyszerű feladat, ugyanis Lamúr minden szembejövő hal kisasszonyba beleszeretett. 

Hétfőn a harcsának, kedden a keszegnek, szerdán a szélhajtó küsznek, csütörtökön a csukának, pénteken pedig a pontynak udvarolt. Szombatra úgy elfáradt, hogy úgy döntött, átalussza a napot. Egyszer csak kopogást hallott az ablakán. Barátnői verték az ablakot, mert egyaránt hiányolták lovagjukat. Lamúr ijedten mászott ki ágyából és nem győzött bocsánatot kérni a halleányoktól, akik hallani sem akartak többé a szélhámos fiúról.