Peti rajzórán elkészítette a
hirdetést, szerencsére Józsi bá engedte, hogy őszi falevél helyett kutyát
rajzoljon. Azt mondta, örül, hogy Petit végre lelkesnek látja és amikor
elkészült, megdicsérte, mert a kép igen élethűre sikerült.
A fénymásolóban 'húszat másol,
harmincat kap' akció volt, amitől Peti végképp szerencsésnek érezte magát Legalábbis addig,,amíg a nagy tölgyfánál össze nem futott pár intézetissel, köztük a Sapkással.
Cigiztek és tökmag héjat köpködtek, amitől Peti zavarba jött, talán mert ő még
egyiket sem csinálta soha.
- Nézd már, a haverod a buszról!
- szólalt meg az egyik fiú. A Sapkás megfordult.
- Hát te? Mit csinálsz itt?
- Én semmit. Vagyis... van
egy perced?
A Sapkás bólintott.
- Egyet füttyent a kis csákó és
te máris ugrasz?
Peti nem tudta, mit jelent a kis
csákó, de azért kihúzta magát és azt mondta.
- Nem vagyok kis csákó!
A fiúk felröhögtek.
- Ha nem vagy az, akkor mutasd
meg, hogy kell a cigit letüdőzni.
A srác Peti kezébe nyomta a
cigijét.
- Hagyd már békén! - sziszegte a Sapkás.
- Mit véded? Egy hete még azt
terjesztette, hogy tetves vagy! Hülye elkényeztetett kis majom, olyan, mint az
összes többi.
Peti beleszívott a cigibe és
egyből kifújta a füstöt.
- Kocabagós! Szívd le rendesen,
mélyre.
Mindenki nevetett, csak a Sapkás
és Peti nem.
- Ne csináld! Menj haza! - súgta
a Sapkás. Peti újra beleszívott, ezúttal jó mélyen, mintha ásítana. Karikák
kezdtek táncolni a szeme előtt, öklendezve köhögött, a cigi kifordult a
kezéből.
- Mekkora szemét vagy! Leszedted
a füstszűrőt!
A Sapkás dühében a földbe taposta
az égő csikket. A srác elvigyorodott, Peti sápadtan a tölgyfának dőlt.
- Na menjünk, egyunk valamit!
Jössz?
A Sapkás nem mozdult.
- Te tudod.
A fiúk elindultak, a Sapkás
felsóhajtott.
- Ezért ma este megkapom a
magamét. Nálunk az intézetben büntetés jár annak, aki kintivel barátkozik.
- Mi az a kinti?
- Aki családban él.
- De hát nem csináltál semmit!
- Semmit nem értesz.
Peti ezzel nem tudott vitatkozni.
Valóban nem értett semmit.
- Amúgy most nem a mamádnál
kéne lenned?
Peti elpirult. A Sapkás kiállt
mellette, nem hazudhat neki.
- Azt csak úgy mondtam...
- Hogy-hogy csak úgy mondtad?
- Féltem, hogy feljössz hozzánk
és anyukám ennek nem fog örülni.
- De hát mások is járnak
hozzátok, nem?
Peti lehajtotta a fejét.
- Csak azok nem intézetisek, igaz?
Peti bólintott, de felnézni nem
bírt. Csöndben álltak egy darabig, aztán a Sapkás megszólalt.
- Most mennem kell. Talán még
utolérem a barátaimat.
- Várj!
A Sapkás hátra sem nézett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése