2011. október 28.

A Sapkás 9.

Peti rajzórán elkészítette a hirdetést, szerencsére Józsi bá engedte, hogy őszi falevél helyett kutyát rajzoljon. Azt mondta, örül, hogy Petit végre lelkesnek látja és amikor elkészült, megdicsérte, mert a kép igen élethűre sikerült.
A fénymásolóban 'húszat másol, harmincat kap' akció volt, amitől Peti végképp szerencsésnek érezte magát Legalábbis addig,,amíg a nagy tölgyfánál össze nem futott pár intézetissel, köztük a Sapkással. Cigiztek és tökmag héjat köpködtek, amitől Peti zavarba jött, talán mert ő még egyiket sem csinálta soha.

- Nézd már, a haverod a buszról! - szólalt meg az egyik fiú. A Sapkás megfordult.
- Hát te? Mit csinálsz itt?
- Én semmit. Vagyis... van egy perced?
A Sapkás bólintott.


- Egyet füttyent a kis csákó és te máris ugrasz?
Peti nem tudta, mit jelent a kis csákó, de azért kihúzta magát és azt mondta.
- Nem vagyok kis csákó!
A fiúk felröhögtek.
- Ha nem vagy az, akkor mutasd meg, hogy kell a cigit letüdőzni.
A srác Peti kezébe nyomta a cigijét.
- Hagyd már békén! - sziszegte a Sapkás.
- Mit véded? Egy hete még azt terjesztette, hogy tetves vagy! Hülye elkényeztetett kis majom, olyan, mint az összes többi.
Peti beleszívott a cigibe és egyből kifújta a füstöt.
- Kocabagós! Szívd le rendesen, mélyre.
Mindenki nevetett, csak a Sapkás és Peti nem.
- Ne csináld! Menj haza! - súgta a Sapkás. Peti újra beleszívott, ezúttal jó mélyen, mintha ásítana. Karikák kezdtek táncolni a szeme előtt, öklendezve köhögött, a cigi kifordult a kezéből.
- Mekkora szemét vagy! Leszedted a füstszűrőt!
A Sapkás dühében a földbe taposta az égő csikket. A srác elvigyorodott, Peti sápadtan a tölgyfának dőlt.
- Na menjünk, egyunk valamit! Jössz?
A Sapkás nem mozdult.
- Te tudod.
A fiúk elindultak, a Sapkás felsóhajtott.
- Ezért ma este megkapom a magamét. Nálunk az intézetben büntetés jár annak, aki kintivel barátkozik.
- Mi az a kinti?
- Aki családban él.
- De hát nem csináltál semmit!
- Semmit nem értesz.
Peti ezzel nem tudott vitatkozni. Valóban nem értett semmit.
- Amúgy most nem a mamádnál kéne lenned?
Peti elpirult. A Sapkás kiállt mellette, nem hazudhat neki.
- Azt csak úgy mondtam...
- Hogy-hogy csak úgy mondtad?
- Féltem, hogy feljössz hozzánk és anyukám ennek nem fog örülni.
- De hát mások is járnak hozzátok, nem?
Peti lehajtotta a fejét.
- Csak azok nem intézetisek, igaz?
Peti bólintott, de felnézni nem bírt. Csöndben álltak egy darabig, aztán a Sapkás megszólalt.
- Most mennem kell. Talán még utolérem a barátaimat.
- Várj!
A Sapkás hátra sem nézett.


Nincsenek megjegyzések: