tag:blogger.com,1999:blog-58504982838946463492024-03-14T03:49:12.836+01:00Ahol a malac nem túr...Mesék nem csak gyerekeknek.Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.comBlogger82125tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-38540686330153820012022-06-06T23:32:00.003+02:002022-06-06T23:32:24.544+02:00Kegyelem<p> </p><p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">János
az ágyon ült és érezte, hogy baj van. Apja a szomszédos ágyon
horkolt, cipőstül vetette el magát, mikor hajnalban részegen
hazaért. Mindjárt fél nyolc, rohannia kell a suliba. Ha még egy
igazolatlan napot szerez, kirúgják és anya megöli. Ez biztos.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">-
Bassza meg – szakadt ki belőle. A ruhásszekrény zárva. Biztos
apa zárta be éjjel, összekeverte a bejárati ajtóval.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">-
Kelj fel! Hol a kulcs? – rázta meg az apját, aki tehetetlenül
átfordult a másik oldalára és aludt tovább.</span></span></span></p>
<hr />
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">János
elkezdett kutakodni a zsebeiben, benézett az ágy alá, felrántotta
a takarót, de a kulcsot nem találta. Az óra a falon ketyegett.
János a székhez rohant, de azon csak apja ócska, lyukas kabátja
lógott, alatta egy kék, kantáros munkásnadrág, szakadt
térdekkel. Kihúzta anyja fiókjait, sálak, sapkák, zsebkendők
hullottak a földre. Semmi, semmi, semmi.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Jánost
a rosszullét kerülgette, a hányinger és a gyengeség úgy lepték
meg, mint egy-egy hívatlan vendég. Az órára nézett, aztán a
munkásnadrágra, a szakadt felöltőre és döntött. Mindent magára
rántott, a hosszú gatyaszárban elvágódott, sajgott a térde,
káromkodott veszettül, de legalább a hányinger elmúlt, helyére
düh, fájdalom és kétségbeesés költözött. Tudta, hogy
mindenki rajta fog röhögni. Nem először, nem utoljára.
Megszokhatta volna már.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Ruhái
fölé felkapta kabátját, így a suliig, gondolta, csak a harangozó
gatyaszár látszik majd. A sapkát mélyen a szemébe húzta, mintha
azzal eltakarhatná egész testét, szégyenét, életét.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Ahogy
a villamosra felkapaszkodott, az utasok közt megpillantotta egyik
osztálytársát. Gyorsan elfordult és szemét az ablakra szegezte.
Az osztálytársa, ez a kesehajú, szeplős, vézna gyerek, akit sose
szeretett, észrevette őt és integetni kezdett. Aztán átnyomult a
tömegen, megállt János mellett és dumálni kezdett. Folyton
dumált, János ezért sem szerette. János oda sem figyelt, egészen
addig, míg a srác meg nem rángatta rajta a nadrágot.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">-
Nagyon király! Csavargónak öltöztél? Kár, hogy nekem ez nem
jutott eszembe.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">János
keze ökölbe szorult. Ez a kis semmi gúnyolódik vele?</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">-
Megütöm – sziszegte magában.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">- Én
szakácsnak öltöztem, tudod, apám a Gundelban séf. A Levente meg
azt hiszem, kéményseprő lesz. De a csavargó ruha nagyon eredeti,
hogy jutott eszedbe?</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Mit
beszél ez? Szakács, kéményseprő?</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">- A
béseknél a Klári néni nem engedte meg, hogy már reggel
beöltözzenek. Azt mondta, mindenki vigye be a jelmezét és majd
délután, a farsangi buli előtt a klotyón felveszi. </span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">- Tök
hülye - mondta és oldalról Jánosra sandított, hogy egyetért-e.</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">- Tök
hülye... - ismételte János és valahonnan, nagyon-nagyon mélyről
kiszakadt belőle a nevetés, elindult, áradt, hömpölygött, vitte
magával részeg apját, a kiborított fiókokat, a ketyegő órát a
falon, még a buszt és a kesehajút és magát Jánost is...</span></span></span></p>
<p align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-bottom: 0cm; orphans: 2; widows: 2;">
<span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">-
Oltári, baromi, iszonyú hülye – suttogta a szemét törölgetve,
és fogalma sem volt, mitől eredtek el a könnyei.</span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm;"><br />
</p>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-31470259456380507902017-11-01T20:45:00.000+01:002017-11-09T18:28:23.579+01:00Cset a fészen<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-ohe5UcOOZ00/WfolNwfJw-I/AAAAAAAAAT0/Y7kBXLRFZeAeosRED8zO-SyVWv1wrgrCACLcBGAs/s1600/okostelefon.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="236" data-original-width="236" height="200" src="https://2.bp.blogspot.com/-ohe5UcOOZ00/WfolNwfJw-I/AAAAAAAAAT0/Y7kBXLRFZeAeosRED8zO-SyVWv1wrgrCACLcBGAs/s200/okostelefon.jpg" width="200" /></a></div>
- Hello! Vagy?<br />
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Aham.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Képzeld, önkéntes
melózok.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- ?</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Gondoltam,
segítek valakin.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- ?</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Igen. Éppen
befejeztem a köröm lakkozást, amikor látok a fészen egy posztot. Az a harmadikos,
hosszú hajú, szőke srác osztotta meg. Tudod, a Tomi.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Persze, hogy tudom.
Folyton róla beszélsz.</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szóval ő. Cuki,
nem? Ő is csinálja. Segít másokon. Ez cuki, nem? És az a
legjobb, hogy tulajdonképpen semmit sem kellett csinálnom. Csak kattintottam
párat, aláírtam valamit és kész. Most aztán látja, hogy én
is benne vagyok ebben a segítő csapatban. Jó, mi?</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Aham. Anyám most
húzta le a klotyót. Ezután szokott becsörtetni, hogy aludjak
már. Mi a meló?</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ööö, valakin
segítünk. Gyerek asszem vagy egy delfin. A lényeg, hogy a Tomi is
benne van. Érted? A Tomi!!! Ez majdnem olyan, mint egy randi. Sőt,
több annál. Együtt dolgozunk. Itt vagy még?</div>
<div align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem, nincs itt. Az
anyja vagyok. Este 11 van. Lili megy aludni. Szép álmokat!</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-35785584282010564092017-10-17T13:11:00.005+02:002017-10-17T13:11:40.694+02:00Teca néni
<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Teca
néni napok óta szobájában feküdt. Napfény csak a redőny résein
át szűrődött be. Ő kérte, hogy így legyen. Gyerekkorára
emlékeztette, amikor anyja vasárnaponként hagyta lustálkodni az
ágyban, hogy nézhesse az ablak előtt táncoló porszemeket.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hamarosan
visznek a temetőbe – gondolta és maga sem tudta, miért,
elmosolyodott. Már nem félt a haláltól, inkább érdekelte és
csodálkozott, hogy kíváncsiságával egyedül maradt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A
családtagok és a fizetett ápolónő időnként feltűntek a
szobájában, lemosdatták, enni hoztak vagy inni, de egyikük sem
maradt soká. A néni tudta, hogy mi zavarja őket. A szag. Ő már
megszokta, de a többiek nem. Féltek a bűztől és féltek tőle
is. Amikor azt hitték, alszik, kutatva keresték arcában az ismerős
vonásokat, de csalódniuk kellett. Ez a Teca néni már nem az a Teca néni, aki kondérban főzte a csirkepaprikást, egyedül
hordta be a tüzelőt és télen is papucsban szaladgált. A haldokló Teca nénit nem ismerték és nem is akarták megismerni. Sőt,
haragudtak rá, hogy ellopta a régit, az erőset.
Megkönnyebbülten húzták be maguk mögött az ajtót, nehogy
véletlen az ő jelenlétükben haljon meg.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Beszari
banda – motyogta Teca néni, épp úgy, mint nyolcvan éve, a
padlásablakban kucorogva. A testvéreivel bújócskázott, egyedül
őt nem találták, nem hitték, hogy öt évesen képes egyedül felmászni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Bátorság – suttogta végül és örökre elaludt.
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-78873991644648892012017-09-19T06:16:00.002+02:002017-09-19T16:21:25.747+02:00Halpénz<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-wBhMBX628lY/WcCa3RQQkDI/AAAAAAAAASY/KGEz1MrsVIAej3m0En4O-9Mn9uS61cRNQCLcBGAs/s1600/harcsabacsi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="723" data-original-width="600" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-wBhMBX628lY/WcCa3RQQkDI/AAAAAAAAASY/KGEz1MrsVIAej3m0En4O-9Mn9uS61cRNQCLcBGAs/s200/harcsabacsi.jpg" width="165" /></a></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Harcsa
bácsi köztudottan szereti a pénzt. Van egy hatalmas kofferja, amit
egy elsüllyedt hajóban talált, abba teszi minden összekuporgatott
pénzét. Kérdezhetnétek, honnan van annyi pénze, hogy csak egy
kofferban fér el? Harcsa bácsi lakáskiadással foglalkozik. Az
elsüllyedt hajó egykori kabinjait adja ki jó pénzért családos
és egyedülálló halaknak. Ha valaki nem tud fizetni, úgy
kipenderíti, hogy az uszonya nem éri a földet. Most Pontyékon a
sor. Ők Harcsa bácsi utolsó bérlői. Amikor beköltöztek, még
csak ketten voltak: Ponty és Pontyné. Ahogy azonban születtek a
pontyporontyok és emelkedett a lakbér, egyre nehezebben jöttek ki
Ponty fizetéséből.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Sajnálom, fel is út, le is út - közölte Harcsa bácsi a
családdal, amely még aznap elköltöztek egy kisebb lakásba.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
Harcsa
bácsi tehát egyedül maradt kofferjával. Számolgatta pénzét,
aztán elunta és inkább kibámult a hajó ablakán. A falióra
delet ütött.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Ilyenkor szokott a kis Ponty Petya hazajönni az iskolából -
sóhajtotta és ki tudja miért, elszomorodott. Eltelt egy óra.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Ilyenkor szokott a kis Ponty Panka mesét olvasni az anyukájával -
merengett és még rosszabb lett a kedve. Eltelt még egy óra.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Ilyenkor szokott Pontyné bekopogtatni, hogy van-e kedvem velük
kávézni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Harcsa
bácsi nyelt egyet, aztán még egyet, de feltörő sírását nem
tudta lenyelni. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó, Pontyné lépett
be rajta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Bocsánat, itt felejtettük Petya iskolatáskáját - hebegte. Harcsa
úr ránézett, aztán a kofferjára és rettenetesen elszégyellte
magát.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Gyertek
vissza - szólalt meg halkan.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- És a
pénz? Nem tudunk többet fizetni - riadt meg Pontyné.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ami itt
van - mutatott a kofferra Harcsa bácsi - életem végig elég.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Így
történt, hogy Pontyék visszaköltöztek és azóta is boldogan
élnek az elsüllyedt hajóban, ha meg nem haltak.
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-32240148667498828132017-09-09T08:07:00.000+02:002017-09-09T08:28:25.474+02:00Hűderossz<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://4.bp.blogspot.com/-yLMN-Dr1D5g/WbOJ8ZPE3JI/AAAAAAAAASI/uRdPW2yt4SQxBwIme7lMag_EPAE4hLJ9ACLcBGAs/s1600/eger.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="350" data-original-width="350" height="200" src="https://4.bp.blogspot.com/-yLMN-Dr1D5g/WbOJ8ZPE3JI/AAAAAAAAASI/uRdPW2yt4SQxBwIme7lMag_EPAE4hLJ9ACLcBGAs/s200/eger.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Hűderossz</i></td></tr>
</tbody></table>
Volt
egyszer egy egér, Hűderossznak hívták. Hogy miért kapta ezt a
furcsa nevet? Megértitek, ha meghalljátok, mit is beszél éppen.
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hú, de
rossz idő van!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hű, de
rossz ez a sajt!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hű, de
rossz ez a forrásvíz!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Hűderossznak
sosem tetszett semmi, mindennap talált valami panaszkodni valót.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Egy szép
nyári nap az egér és barátja sétálni mentek. Hűderossz annyira
belemerült a siránkozásba, hogy észre sem vette a fölöttük
köröző egerészölyv árnyékát.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Menekülj! - kiabálta barátja és az ég felé mutatott. Hűderossz
szíve a torkában dobogott és barátja után vetette magát egy
szabadon tátongó üregbe. Az egerészölyv csalódottan körözött
fölöttük egy darabig, majd jobb zsákmány reményében odébbállt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Hűderossz
és barátja végre kimerészkedtek.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hű de
jó, hogy ezt megúsztuk! - sóhajtotta Hűderossz és életében
először mindennek tudott örülni. Ha hiszitek, ha nem, soha többé
nem panaszkodott.
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-50270758324788684652017-08-30T12:01:00.001+02:002017-08-30T12:07:51.524+02:00Közöny<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-AiwCvUk3Krk/WaaNj5ztq5I/AAAAAAAAAR4/bZOlCi4unfY6Y0bLNjJC083LzWsibRLowCLcBGAs/s1600/matrac.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1300" data-original-width="1300" height="200" src="https://2.bp.blogspot.com/-AiwCvUk3Krk/WaaNj5ztq5I/AAAAAAAAAR4/bZOlCi4unfY6Y0bLNjJC083LzWsibRLowCLcBGAs/s200/matrac.jpg" width="200" /></a></div>
A nő egy
kövérre pumpált matracon feküdt a medence szélén. Nem is
feküdt, inkább merengve lebegett, akár egy gazdátlan gumicsónak.
Nem volt sem rosszkedvű, sem vidám.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A medence
széléről egy négyéves kisfiú ugrált a vízbe karúszóval.
Olyan hévvel vetette magát a hullámok közé, mint akiben fel sem
merül, hogy a víz akár veszélyes is lehet. Aztán elment fagyizni
az apjával és a karúszó a napozóágyon maradt. Mikor a fagyi
elfogyott, a kisfiú ott folytatta, ahol abbahagyta: a zavartalanul
szemlélődő asszony mellett beugrott a medencébe, ezúttal karúszó
nélkül. A nő felvonta a szemöldökét, más nem árulta el, hogy
fulladozó gyereket lát. Szerencsére az apa hamar észrevette,
ugrott, mentett, magyarázott, megkönnyebbült.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Pista,
képzeld, az előbb a szemem láttára majdnem vízbe fulladt egy
gyerek – újságolta a nő fakó hangon visszatérő párjának,
aki válasz helyett felvonta a szemöldökét, majd jóízűt
harapott a fokhagymás, sajtos lángosba.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A nő
tudomásul vette és mélán lebegett tovább.
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-83614688543095269982017-08-22T08:46:00.002+02:002017-08-25T09:46:35.698+02:00Anyukabolt<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-k2ppdzCHJ2c/WZvUD7o4_6I/AAAAAAAAARo/qGhcBRIc6VQ2vvLJaBJp5OZWOUwUyDhGQCLcBGAs/s1600/mum.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="419" data-original-width="250" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-k2ppdzCHJ2c/WZvUD7o4_6I/AAAAAAAAARo/qGhcBRIc6VQ2vvLJaBJp5OZWOUwUyDhGQCLcBGAs/s200/mum.jpg" width="118" /></a></div>
-
Megnyitotta kapuit az anyukabolt. Hosszú idő után végre
kicserélheti megunt, használt anyukáját! Tessék, csak tessék.
Olcsón jót!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A kisfiú
megbabonázva figyelte a reklámembert. A kíváncsiság nem hagyta
nyugodni. Anyukája kezét cibálva belépett. Jöttét az ajtó fölé
szerelt kolompszó jelezte.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szia -
köszönt egy kedves néni a pult mögött. Az anyukát
figyelmen kívül hagyta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szia -
köszönt vissza a négyéves kisfiú, nevezzük mondjuk, Ábelnek - Itt
lehet új anyukát kapni?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A nő
sokat sejtetőn bólintott.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Milyen
anyukák vannak?
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A nő
színes katalógust vett elő és a kisfiú elé guggolva mutogatni
kezdett.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Van
szőke, barna, vörös, fekete, karcsú, molett, idős, fiatal.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi az a
molett?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mondjuk,
aki kétszer nagyobb az anyukádnál, az már molett.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
A nő és
a kisfiú egyszerre néztek a mellettük ácsorgó asszonyra,
nevezzük, mondjuk Erikának.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- És
nagyon türelmes van? - kérdezte Ábel.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A nő
bólintott.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Akkor
egy nagyon türelmes, barna, molett anyukát kérek. Helyette
itt hagyom a saját vékony, szőke, ideges anyukámat.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Erre rá
kell fizetni. A türelmes anyukák többe kerülnek.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A kisfiú
várakozón még meglévő anyukájára nézett. Erika tudta, mi a
dolga, készségesen elővette tárcáját és kiszámolta az
összeget, amit az új anyukáért rá kellett fizetni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Rendben
vagyunk, itt tessék aláírni, hogy tudtával és beleegyezésével
folyt le az adásvétel.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Az eladó
Erika orra alá nyomott egy formanyomtatványt és egy tollat. A
szerződés hamar megszületett, a raktárból pedig előkerült a
barna, molett, türelmes anyuka, aki álmosan dörgölte a szemét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Kicsit
elszundikáltam - mentegetőzött.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Erika
elengedte fia kezét és a raktár felé indult.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szia,
Ábel! - integetett az ajtóból.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szia,
Anya! - köszönt el Ábel.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Elnézést - fordult most Erika az eladó felé - Van benn ágy?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Természetesen - mosolygott az eladó - Mi gondoskodunk áruink
kényelméről.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Az jó
- suttogta Erika meghatottan - nagyon jó.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Azzal
elindult a raktár felé és az első szabad ágyon elheveredett.
Ábel közben megfogta a barna hölgy kezét és a kijárat felé
indultak.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Apa
otthon van - magyarázta - majd ő beenged minket.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A nő engedelmesen követte a fiút és közben elvette az eladótól bőröndjét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-61659209720814637272017-07-09T08:04:00.002+02:002017-07-09T08:09:09.216+02:00Cincér, a pincér<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-ajfbe254cjs/WWHIdifpiwI/AAAAAAAAAQU/kQqoE_DmWi8VuGRwvPD23Vv27vzCIdgdACLcBGAs/s1600/cincer.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="600" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-ajfbe254cjs/WWHIdifpiwI/AAAAAAAAAQU/kQqoE_DmWi8VuGRwvPD23Vv27vzCIdgdACLcBGAs/s200/cincer.jpg" width="200" /></a></div>
-
Szörnyen unalmas egész nap virágport keresni! - dohogott a cincér
és hátát egy korhadó fának támasztotta - Bár olyat
csinálhatnék, ami egyszerre izgalmas, érdekes és megélek belőle.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Így
álmodozott a cincér és ahogy álmodozott, rájött, hogy
legszívesebben pincérnek állna. A gondolatot tett követte, a
szarvasbogártól másnap kibérelte a nagy tölgyfa előtti pázsitot
és megnyitotta Nektár nevű harmativóját. Melegebb napokon a
tikkadt vendégek nem győzték nyakalni a friss szamóca, málna,
áfonya és szeder ízű harmatot, a cincér pedig boldogan hordta
asztalaikra virágkelyhekben az üdítőket. Végre azt csinálta,
amit szeret és éheznie sem kellett, mert a bogarak bőségesen
megjutalmazták virágporral és nektárral.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Látta
ezt a hangyászsün és megirigyelte.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ha neki
sikerült, nekem is fog - gondolta és a cincér harmativója mellett
másnap megnyitotta saját üzletét.<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
<br />
-
Hangyász, a fodrász! Hangyász, a fodrász! - kiabálta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Úgy
tervezte, hogy a vendégek szőrét tüskéivel simára bontja, éles
karmaival rövidre tépi, ha pedig arra van igény, hosszú nyelvével
göndörre pödöríti. Tódultak is az állatok, az oroszlán
frufrut, a mókus göndör lófarkat, a ló egyenes mókusfarkat
akart. A hangyász meg sem állt, dolgozott serényen, fésült,
nyírt, pödörített, bodorított, mégsem volt elégedett egyik
sem.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Túl
rövid - bőgte az oroszlán.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Túl
göndör - sírt a mókus.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Túl
egyenes - nyerített a ló.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Szegény
hangyásznak jártányi ereje nem maradt, mire mindent kijavított.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem
való nekem a fodrászkodás - panaszolta nap végén a cincérnek,
aki elnevette magát.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ne
búsulj, inkább gyere, ülj le és igyál egy pohár
szamócaharmatot! - kínálta meg a hangyászt. A hangyász hálásan
felhajtotta az italt és egyből jobban érezte magát.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mondd
csak, kedves cincér - kezdte bátortalanul - dolgozhatnék esetleg
nálad?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A cincér
beleegyezett és attól a naptól kezdve együtt vitték a
harmativót. Ha a hangyász dolgozott, a cincér pihent, ha a cincér
dolgozott, a hangyász pihent. Az állatok szőre pedig olyan maradt,
amilyen volt.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-24638934878332111292017-07-04T06:35:00.001+02:002017-07-04T06:37:19.074+02:00Három a magyar igazság<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-4Z9ploIYjFw/WVsbFGc2-7I/AAAAAAAAAQE/kE-iScld_3ASDE7AVtQfebT4LdKMeHdEgCLcBGAs/s1600/dog.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="377" data-original-width="500" height="150" src="https://1.bp.blogspot.com/-4Z9ploIYjFw/WVsbFGc2-7I/AAAAAAAAAQE/kE-iScld_3ASDE7AVtQfebT4LdKMeHdEgCLcBGAs/s200/dog.jpg" width="200" /></a></div>
<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
Utazni
jó. Készülődni nem. Legalábbis szerintem.
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hol a
zoknim másik fele?
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem
tudom, szerintem sosem volt meg. Hol a kék táska?
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi az,
hogy sosem volt meg. Egy darab zoknit nem árulnak. A kék táskát
levittem, mert azt mondtad, hogy vigyem le.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- De nem
arra mondtam, hanem a mellette lévőre.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Anya!
Éhes vagyok!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Én is!
Én is!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Aztán
valahogy minden elsimul, a zoknik megtalálják a párjukat, a táskák
a csomagtartót, a gyerekek a kiflit, a szülők az autót.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Úristen, Antal kinn maradt!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
<br />
Antal a
kutyánk, aki rövid nyaralások idején külön bejáratú kennelben
hűsöl, egyébként pedig a kertben tanyázik. Padlófék, fordulás.
Antal bűntudatos képpel ül a kert közepén. Tudta ő, hogy
megfeledkeztünk róla, de nem szólt, nem akart zavarni. Meg
őszintén szólva nincs is oda kennelért. Legszívesebben velünk
jönne, de tudja, azt nem lehet. Férjem kiugrik a kocsiból.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Antal
gyere ide!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Nem jön.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Antal,
azt mondtam, gyere ide!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Nem jön.
Ahogy ugrik a férj előre, úgy ugrik Antal hátra. Aztán már csak
cikázó testeket látunk, amik a teleknek nevezett domboldalon hol
itt, hol ott tűnnek föl. A gyerekek szendvicséből kikunyerálok
egy szelet kolbászt, kiszállok és hússal a kezemben én is
üldözőbe veszem a fekete veszedelmet. Negyven fok van, még a
kolbász is izzad a kezemben. Végre sikerül! A gyerekek tapsolnak,
mi beszállunk. A kocsiban penetráns szag fogad.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Fruzsi
bekakált - újságolja Benedek és látványosan befogja az orrát.
Amíg én tisztába teszem a kicsit, a férjem kidobja a használt
pelenkát. Végre elindulunk. Az utca végéig nem szólok, gondolom,
biztos csak az én vadászkopó orrom érzi, amit érez, aztán nem
bírom tovább.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Még
mindig bűz van.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Nekiállok
szaglászni. Nem az egyik gyerek. Nem a másik gyerek. Nem az ülés.
Nem én.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szagold
meg a kezed! - nézek a férjemre gyanakvón.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Úristen, kakás lett a kezem a pelenkától - jajdul fel a férjem.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- És
most már az orrom is az! - teszi hozzá rekedten. Padlófék,
fordulás, fel a házba, kézmosás, orrmosás, indulás.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Belenézek
a visszapillantóba, ellenőrzöm a gyerekek állapotát, még
bírják. Benedek angyali mosollyal a száján játszik valamivel.
Kíváncsian a kezére pillantok.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Úristen! Azonnal tedd le! - ordítom, amikor megpillantom a böglyöt
a tenyerén.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- De én
szeretem a bogarakat és nézd, ő is hogy szeret engem.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A férjem
fékez és amíg engem a hideg ráz, elveszi Benedektől a böglyöt
és szélnek ereszti.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ez
csíp - közli a gyerekkel higgadtan.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Dehe ő
már a baharátom voholt - zokogja Beni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ez a
barátait is megcsípi - teszi hozzá a férjem. Beni hitetlenkedve
bámulja. Van olyan élőlény, aki a barátait is megcsípi?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Bizony
- mondom én is - Könnyen megsértődik és akkor bárkit megcsíp.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Leellenőrzöm,
hogy maradt-e még rovar az autóban, aztán végre elindulunk.
Harmadszor.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Három a
magyar igazság.
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-88708691437233814342017-06-29T16:20:00.000+02:002017-08-10T21:16:35.884+02:00Vénusz, a malaclány<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-WCJ5ZfK1Qtg/WYyxBWZ-yFI/AAAAAAAAARU/nu7VC1E7T_gkm_Z1xiOMLI-2aPeL8PCZQCLcBGAs/s1600/pig2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="330" data-original-width="400" height="165" src="https://3.bp.blogspot.com/-WCJ5ZfK1Qtg/WYyxBWZ-yFI/AAAAAAAAARU/nu7VC1E7T_gkm_Z1xiOMLI-2aPeL8PCZQCLcBGAs/s200/pig2.jpg" width="200" /></a></div>
Vénusz
kényes volt a tisztaságra. Persze nem mindig. Például mikor
dagonyázni támadt kedve, úgy fetrengett a sárban, mint bármelyik
rendes malac. Hanem ahogy a nap nyugovóra tért, Vénusz útja a
kacsa úsztatóhoz vezetett. A kacsaúsztató! A kristály vizű,
sima tükrű kacsa úsztató! Ott lakik a tisztaság. A hófehér
ludak ezt éppen olyan jól tudták, mint Vénusz, a malac.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ne
gyere ide! Összekoszolsz minket!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
<br />
Vénusz
rájuk sem hederített. Annyira szeretett pancsolni, hogy kétszer
ennyi lúd sem tudta volna megállítani. A víz azonban valóban
napról napra koszosabb lett és a ludak lassan inni sem tudtak
belőle. Egy nap aztán betelt a pohár. Vénusz napközben sorra
látogatta a pocsolyákat és mire esti fürdőzésére sor került,
olyan koszos lett, mint két disznó. Boldogan röfögve kocogott a
vízbe, ami szinte elfeketedett körülötte. Meglátta ezt a ludak
vezére és dühösen elkiáltotta magát.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Rohamra, barátaim!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A
tollasok egyszerre repültek Vénusz felé, aki először azt hitte,
viccelődnek vele. Mire észbe kapott, a ludak csőrükkel jókorát
csíptek a vastag sonkalábakba és jól megrángatták a kurta
malacfarkincát. Vénusz visítva csörtetett ki a vízből és a
disznóólig meg sem állt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ezt a
szégyent! Ezt a megaláztatást! - sírt-rítt a réten legelésző
bárányoknak, az udvaron szundikáló csacsinak és az ólban röfögő
barátainak, de egyikük sem válaszolt. Nem bánták, hogy végre
valaki móresre tanítja a pökhendi malaclányt.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Vénusz
jól kisírta magát, aztán úgy döntött, más fürdőhelyet
keres. Azóta járja a mondás: sok lúd disznót győz.
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-3495200528925235072017-06-17T18:55:00.001+02:002017-06-22T23:03:37.589+02:00Pucér lélek<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; }</style>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
A lélek a gardróbszekrény előtt állt.
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-1HGBTGZ_TQQ/WUVe2JElLQI/AAAAAAAAAPU/uMWaRROixuIQUAhw4XAyE0yhJ40ByKLWQCLcBGAs/s1600/tukor.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="340" data-original-width="238" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-1HGBTGZ_TQQ/WUVe2JElLQI/AAAAAAAAAPU/uMWaRROixuIQUAhw4XAyE0yhJ40ByKLWQCLcBGAs/s200/tukor.jpg" width="140" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Nincs egy rongyom sem -
sóhajtotta és a sóhajtól meglebbent a függöny, majd tovább turkált
a ruhák között. Talált egy tollas kalapot, tétován a fejére
illesztette, elhúzta a száját, visszatette. A kalapot követte egy
fekete frakk, egy tül szoknya, férfi bunda, női kucsma, de egyik
sem tetszett neki.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Túl kihívó!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Hetyke!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Ódivatú!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Röhejes!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
A lélek egyre
türelmetlenebb, egyre mérgesebb lett.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Nem igaz, hogy az egész
rohadt szekrényben nincs semmi használható! - füstölgött és
ebben a pillanatban meglátta magát a tükörben meztelenül.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Ó te jó ég! -
dünnyögte döbbenten - De hisz ez gyönyörű!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Gondosan visszacsukta a
szekrény ajtaját, majd úgy, ahogy volt, kilibegett az ajtón.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Végre.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Az volt.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Aki.
<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu dhgqaruxpkzapwdkbsqx" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-14482754921571537612017-06-13T19:41:00.001+02:002017-06-16T22:39:16.218+02:00Tanfolyam<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Jó napot!</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Jó napot!</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A halálfelkészítő
tanfolyam vezetőjével beszélek?</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Igen, én vagyok az.
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Szeretném tudni,
hogy mikor indul a következő tanfolyam. Azt hiszem, sürgős lenne.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Netán haldoklik?</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hmmm... lássuk csak.
Honnan tudom, hogy haldoklom-e vagy sem?</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A tanfolyamon
megtudja. Az első óra témája.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Tehát mindenképpen
be kell iratkoznom, ha haldoklom, ha nem.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Úgy tűnik, igen.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
- Ha így van, hagy
kérdezzem meg: fizethetek utólag?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Nem. Semmiképpen.
Tudja, nem akarom ijesztgetni, de nem minden jelentkező éli meg a
tanfolyam végét. Ekkora kockázatot nem vállalhatunk.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Megértem... Lenne
még egy kérdésem.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Hallgatom.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Elmondaná
címszavakban a tananyagot? Csak hogy tudjam, mire számítsak.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- A tételsort szívesen
átküldöm e-mailben, a vizsga ugyebár élesben megy, hogy úgy
mondjam, az élet hozza. Bukott diákról nincs tudomásom, a végén
mindenkinek sikerül így vagy úgy átmennie a túlvilágra. A
tételek között szerepel a búcsú, az elengedés, kórház kontra
otthon, hit kontra ateizmus, utolsó kenet satöbbi. Ezekről mind
részletesen beszélünk.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Csak beszélünk?
Vagy gyakorlunk is?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Remek kérdés.
Iskolánk a gyakorlatra nagy hangsúlyt fektet. A maradók és
távozók szerepét egyaránt begyakoroljuk. Tudja, erre azért van
szükség, mert minden távozó egyben maradó is, csak az idő dönti
el, mikor melyik szerepbe kell bújnia.
</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Fantasztikus.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Ugye?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Mikor kezdődik a
tanfolyam?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Mához egy hétre
indul egy csoport, amibe befér. Kérem, utaljon előre, különben
nem tudom garantálni a helyét.</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Köszönöm, meglesz.
Még ma küldöm a pénzt. Jaj, várjon... azt hiszem... nem tudok...
tovább... beszélni...</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Várjon még!
Elkérhetem a kedves nevét?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- ...</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Halló, itt van még?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- ...</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Maga csaló! Úgy
tett sikeres vizsgát, hogy a tanfolyamot el sem végezte?</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- ...</div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div style="text-align: justify;">
- Tudja mit? Most
leteszem! Majd a túlvilágon elszámolunk. Ehh, az ilyenek miatt
kopik fel az állam. Ingyenélő banda.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu dhgqaruxpkzapwdkbsqx" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe></div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-70110051217619885622017-05-16T07:42:00.002+02:002017-05-16T22:40:52.624+02:00Árpi, az ebihal<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://4.bp.blogspot.com/-BY80kktrUEw/WRqR2rD1XhI/AAAAAAAAAOk/xy0_5-8Y8NkvJz-acBBFS9ztFDB4hNXDQCLcB/s1600/arpi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://4.bp.blogspot.com/-BY80kktrUEw/WRqR2rD1XhI/AAAAAAAAAOk/xy0_5-8Y8NkvJz-acBBFS9ztFDB4hNXDQCLcB/s200/arpi.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
Árpi, az
ebihal vidáman úszkált a tóban és amíg testvérei arról
beszéltek, milyen jó lesz békává változni, ő éppen azon
sóhajtozott, hogy legszívesebben örökre ebihal maradna.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Meghallotta
ezt a tó tündére, Ígyisjó és mivel nagyon szerette Árpit, úgy
döntött, teljesíti kívánságát. Ahogy teltek a napok, egyre
több testvére vált békává, egyedül Árpi maradt ebihal.
Először élvezte, hogy senkivel nem kell osztoznia a tavon, de
aztán elkezdett unatkozni és egyre magányosabbnak érezte magát.
Sírását meghallotta Úgyisjó, a tó másik tündére.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Amit az
ikertestvérem, Ígyisjó elvarázsolt, azt én vissza tudom
varázsolni. Szeretnél te is megnőni és békává válni?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<a name='more'></a></div>
<br />
Árpi
kicsit tétovázott, aztán bátran bólintott. Úgyisjó algából,
moszatból és hínárból varázsfőzetet készített és megitatta
vele Árpit, aki egy szempillantás alatt békává változott.
Csodálkozva nézte hosszú lábait és zöld bőrét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem is
olyan rossz - ismerte el, majd kiugrott a vízből. A világ a víz
fölött egészen más volt, mint odalenn, sokkal tisztább és
fényesebb. Árpi nem győzött betelni vele. A tó mellett gyönyörű
virágok nyíltak, Árpi a szájával tépett belőlük egyet és
újra a víz alá bukott.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Neked
hoztam - adta át Úgyisjónak. A tündér elmosolyodott és a
virágot a hajába tűzte.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Köszönöm - válaszolta, majd elillant.</div>
Árpiból azóta békaapuka lett és amíg gyermekei ebihalként a tóban
úszkálnak, ő büszkén kuruttyol a sziklán ülve. Ha meleg nyári
éjszaka fülelsz, talán meg is hallod.
Árpi.<br />
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-86314759080618503002017-05-11T11:20:00.005+02:002017-05-16T22:39:05.696+02:00Vöröske és Piroska<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://4.bp.blogspot.com/-IbxovMyKIt4/WRQstZxsYbI/AAAAAAAAAOU/4dFjKWtEIYEM3P0CtSqoKBFWvcbkhD5rwCLcB/s1600/reddragon.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://4.bp.blogspot.com/-IbxovMyKIt4/WRQstZxsYbI/AAAAAAAAAOU/4dFjKWtEIYEM3P0CtSqoKBFWvcbkhD5rwCLcB/s200/reddragon.jpg" width="186" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Vöröske</i></td></tr>
</tbody></table>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt;</style>Volt
egyszer egy gyík fiú, akit a szülei vörös színe után
Vöröskének neveztek el. Vöröske szégyellte vörös színét,
mert a többi zöld gyík gyerek folyton csúfolta miatta. Eldöntötte
hát, hogy világgá megy. Fogott pár legyet, tarisznyájába tette
és nekivágott az erdőnek. Egész nap csak ment, mendegélt és
egyszer csak egy nagy barlanghoz ért. A barlangból fülsüketítő
horkolás hallatszott.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Valami
nagy és félelmetes van odabenn - gondolta Vöröske - Legjobb lesz
továbbállni.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ebben a
pillanatban a horkolás abbamaradt és a barlang szájából egy
óriási hétfejű sárkány bújt elő, éppen olyan vörös háttal,
mint Vöröskéé. A kis gyík és a nagy sárkány szájtátva
bámulták egymást.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nahát!
- bődült el a sárkány - Pont úgy nézel ki, mint én, csak
piciben és egy fejjel. Isten hozott, kedves rokon! Hogy hívnak? Én
Piroska vagyok, a sárkánylány. Ne félj tőlem, vegetáriánus
vagyok, csak zöldséget és gyümölcsöt eszem.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
Vöröske
bátran kihúzta magát és életében először büszke volt
külsejére. Illedelmesen bemutatkozott, aztán hagyta, hogy Piroska
óriási mancsaival megölelje és a barlangjába vezesse. A
sárkánylány habos kakaót és spenótos pitét készített és
miközben vacsoráztak, kiderítették, hogy mindketten
nagymamájuktól, Kénköves Euláliától örökölték vörös
színű hátukat. Vöröske szerette volna elmondani otthon is a nagy
hírt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Kedves
Piroska! Ami neked egy lépés, az nekem száz. Nem vinnél haza?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nagyon
szívesen, drága unokatestvérem! - vágta rá a sárkány és
óvatosan vállára ültette Vöröskét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ettől
kezdve Piroska, amikor csak tehette, meglátogatta a kis gyíkot,
megismerkedett szüleivel, testvéreivel és barátaival, akik többé
sosem csúfolták Vöröskét. Sőt, titokban irigyelték. Hisz ki ne
szeretne egy igazi sárkánnyal rokonságban állni?<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-31019136139783962422017-05-08T15:57:00.004+02:002017-05-16T22:38:23.511+02:00Emil születésnapja<style type="text/css">P { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 10); }P.western { font-family: "Liberation Serif",serif; font-size: 12pt; }P.cjk { font-family: "WenQuanYi Micro Hei"; font-size: 12pt; }P.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; }</style>
<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Tn5QLXbb4F4/WRB7Cx24ZMI/AAAAAAAAAOE/W4yh94mHAg0E2lHJVyKQwzsYYbxEqH-AwCLcB/s1600/emilakrumplibogar.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://1.bp.blogspot.com/-Tn5QLXbb4F4/WRB7Cx24ZMI/AAAAAAAAAOE/W4yh94mHAg0E2lHJVyKQwzsYYbxEqH-AwCLcB/s1600/emilakrumplibogar.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Emil, a krumplibogár</i></td></tr>
</tbody></table>
Egy nap
Emil, a krumplibogár ránézett a konyhájában lógó falinaptárra.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Holnap
van a harmadik szülinapom! - kiáltott fel - Ezt meg kell ünnepelni!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Emil a
háza előtt álló meggyfához szaladt, kért tőle három zöld
levelet és sebesen körmölni kezdte a szülinapi meghívók
szövegét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
"Kedves
Barátom! Szeretettel várlak holnap ebédidőben a születésnapomra!
Hozz valami finomságot ajándékba! Emil".</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A
krumplibogár megkérte a szelet, hogy vigye el a meghívókat három
legjobb barátjának: a katicának, a méhecskének és a póknak.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Másnap
reggel feldíszítette kicsi krumpliházát és izgatottan várta a
vendégeket. A pók, a katica és a méhecske egyszerre érkeztek meg
Emilhez. Mindannyian egy-egy dobozt szorongattak, benne barátjuknak
szánt ajándékkal.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
-
Tetűfelfújt - suttogta a katica.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
-
Mézeskalács - rebegte a méhecske.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
-
Szúnyogsült - tette hozzá a pók.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Emil
teljesen elképedt. Tetűfelfújt? Mézeskalács? Szúnyogsült?
Talán nem jól olvasták a meghívót, amin az állt, hogy
finomságot hozzanak?</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
A
vendégek türelmesen várták, hogy barátjuk megkóstolja az
ajándékokat, de Emil csak toporgott.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Egy kis
krumplicukrot nem hoztatok véletlenül? - motyogta.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
A katica,
a méhecske és a pók döbbenten bámultak egymásra, végül a pók
egyik lábával a fejére csapott.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Ne
haragudj, drága barátom, elfelejtettük, hogy ami nekünk finom, az
neked nem az.
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Emil
megkönnyebbülten felsóhajtott.</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
- Semmi
baj! Amit hoztatok, megehetitek, aztán együtt készítsünk nekem
egy hatalmas adag krumplicukrot, krumplifánkot és krumplis
derelyét.
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
Így is
történt. A krumplibogár és barátai egész délután
sütöttek-főztek és annyi ételt készítettek, hogy még Emil
negyedik születésnapjára is maradt belőle. Aki nem hiszi, járjon
utána!<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-23993044772757625662017-05-07T02:11:00.000+02:002017-05-16T22:37:00.845+02:00Lamúr, a szerelmes amúr<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://4.bp.blogspot.com/-23dLAgp5sFE/WQ5loV0N8rI/AAAAAAAAANw/BCi7zASb4e02JRKDOLRvPfe2SskIxm3SgCLcB/s1600/amu%25CC%2581r.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="https://4.bp.blogspot.com/-23dLAgp5sFE/WQ5loV0N8rI/AAAAAAAAANw/BCi7zASb4e02JRKDOLRvPfe2SskIxm3SgCLcB/s320/amu%25CC%2581r.jpeg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Lamúr</i></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Lamúr, az amúr egy nagy tóban élt családjával és barátaival. Mikor felcseperedett és elhagyta a szülői házat, elindult menyasszonyt keresni, ami nem volt egyszerű feladat, ugyanis Lamúr minden szembejövő hal kisasszonyba beleszeretett. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hétfőn a harcsának, kedden a keszegnek, szerdán a szélhajtó küsznek, csütörtökön a csukának, pénteken pedig a pontynak udvarolt. Szombatra úgy elfáradt, hogy úgy döntött, átalussza a napot. Egyszer csak kopogást hallott az ablakán. Barátnői verték az ablakot, mert egyaránt hiányolták lovagjukat. Lamúr ijedten mászott ki ágyából és nem győzött bocsánatot kérni a halleányoktól, akik hallani sem akartak többé a szélhámos fiúról. </div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
A hallegény szomorúan és magányosan úszkált a tóban, amikor egy kedves hang megszólította.
- Miért búsulsz, halfiú?
Egy gyönyörű amúrlány úszott mögötte a tóban, akibe Lamúr természetesen azon nyomban beleszeretett.
- Egy életem, egy halálom - gondolta - Vagy ő lesz a feleségem, vagy senki más!
Megkérte hát a lány uszonyát, aki igent mondott és hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak. Ma is élnek, ha meg nem haltak.
<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" class="egaympgbfctvhcxiuvbu" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe></div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-4080398726448839532013-10-14T16:27:00.003+02:002017-05-07T02:17:12.499+02:00Mese a kunduszokról- Közhírré tétetik, hogy Negyedik Béla annak adja fele
királyságát, aki segít elüldözni a kunduszokat a birodalomból.
A kundusz rosszabb, mint a legrosszabb vírus vagy baktérium, mert
nyomában veszekedés és harag jár! Miattuk lesznek a barátok
ellenségek, a szomszédok idegenek.<br />
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ezt
dobolta ki az udvari fődoboló, de hiába, senki sem jelentkezett a
királynál. Hogy is tudta volna bárki legyőzni a kunduszokat, ha
egyszer olyan picik, hogy csak kunduszkópon át lehet őket látni
és semmi sem tudja őket elpuszítani? Főtt hát Negyedik Béla és
összes udvari főtanácsadójának és főtudorának feje.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<a name='more'></a><br />
- Mondd,
Julietta, te mit tennél a helyemben? – kérdezte a király okos és
nem kevésbé gyönyörű feleségét.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ölts
álruhát, kelj vándorútra és járj a nép között, hátha
rájössz, hogyan tudnál megszabadulni a kunduszoktól. Bízz a
koronád erejében!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Megyek,
ha ti is velem jöttök! – válaszolta Negyedik Béla és mivel
hangja ellentmondást nem tűrt, Julietta nem is mondott ellent.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Még
aznap este összecsomagoltak és álruhában, gyalogszerrel útnak
indultak. Mentek, mendegéltek, míg leányuk, Lüszienn és kisfiuk,
Ákóka el nem fáradtak. Akkor aztán betértek egy út menti
fogadóba és lepihentek.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Negyedik
Béla szemére azonban sehogysem jött álom. Úgy döntött, iszik
egyet a fogadós egészségére és kifaggatja, hátha tud valamit a
kunduszokról.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Jan Csi,
a kínai származású fogadós szokatlanul bőbeszédűnek
bizonyult.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hogy
jártak-e erre kunduszok? Mi az hogy! Még most is itt vannak!
Figyeljen csak!- mondta, azzal elővett egy macskakonzervet és az
udvar felé indult. Vagyis csak indult volna, ha ebben a pillanatban
nem lép be felesége, Marinka.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Már
megint eteted azt a dögöt? Lassan levághatjuk, olyan kövér! És
be ne engedd nekem vagy nem állok jót magamért! – kiabálta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Látja?
Ezt tették vele a kunduszok… - sóhajtotta Jan Csi.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- És
hogy harcol ellenük? – kérdezte Negyedik Béla.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Sehogy!
Ha tudnám, én lennék a király, nem gondolja? – nevetett a
fogadós.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Negyedik
Béla úgy döntött, ennyi épp elég volt mára. Ivott még egy
kupicával, aztán nyugovóra tért.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm; page-break-before: always;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ákóka
és Lüszienn tudták, mi bántja apjukat, ezért - mivel mindketten
beszélték az állatok nyelvét - másnap reggel megkeresték a
fogadós macskáját.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Miúúújság? – nyávogta Verizmáj kényesen.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A
birodalom érdekében segíts nekünk megtalálni és elüldözni a
kunduszokat – kezdte Lüszienn, aki felettébb ügyesen bánt a
szavakkal. A macska nem tűnt túl lelkesnek.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Kis
bohók! – ásította – Ugyan mi hasznom származna nekem abból?
Mióta a kundik beköltöztek a fogadóba, Jan Csi, a gazdám kettő
helyett napi négyszer ad enni, hogy borsot törjön a felesége orra
alá.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Akkor
segíts nekünk azért, mert segíteni jó és mert az apukánk
szomorú – próbálkozott Ákóka, a macska azonban válasz helyett
a másik oldalára fordult és aludt tovább.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ne
foglalkozzatok vele! – szólalt meg valaki egy közeli bokorból. -
Marinka vagyok, a fogadós felesége és éppen rám van szükségetek.
Gyertek ide!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Marinka
az istálló végébe vezette a gyerekeket és egy-egy bögre forró
csokit nyomott a kezükbe.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Csak
akkor kérdezzetek, ha ezt mind megittátok. Addig figyeljetek és
gondolkozzatok.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A
gyerekek engedelmesen elhallgattak és szívószálon keresztül
szürcsölni kezdték a kakaót.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Sokan
nem tudják, hogy kunduszok azóta vannak, mióta világ a világ.
Hozzátartoznak az élethez, akár a víz vagy a levegő. Öt
esztendeje azonban nagyon elszaporodtak a birodalomban és azóta
veszekedés veszekedés hátán. Senki sem tudja, hogyan lehetne
elbánni velük és látni is csak az látja őket, akinek van
kunduszkópja.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Kunduszkópja? – ámult el Ákóka.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Úgy
bizony! Évekig dolgoztam egy laboratóriumban, ahol mikroszkóppal
vizsgáltuk a baktériumokat. Ebből fejlesztettem ki a kunduszkópot.
Megmutatom.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Marinka a
szénaboglya mögül előhúzott egy csillogó-villogó masinát és
bekapcsolta. Lüszienn és Ákóka egyszerre pattantak fel.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Engedj
oda! – lökte el Lüszienn Ákókát.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Menj
innen! – taszította oldalba Ákóka Lüsziennt.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Marinka a
fejét fogta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Már
itt is vannak és amíg veszekedtek, itt is maradnak – sóhajtotta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ákóka
odébb állt, hogy testvére odaférjen a kunduszkóphoz. Lüszienn
belenézett a lencsébe.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ez a
kis háromlábú, kapafogú, sötétzöld valami az? – kérdezte.
Marinka bólintott.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Kundológiából szakvizsgáztam és bátran mondhatom, nálam jobban
kevesen ismerik a kunduszokat. Kutatásom alapja az a felismerés,
hogy ezek a kis lények a gyerekeket kevésbé szeretik, mint a
felnőtteket. A közelükbe férkőznek ugyan, de nem maradnak velük
sokáig. Valami azt súgja tehát, hogy a gyerekek kezében a kulcs…
Segítsetek nekem megfejteni a titkot!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Lüszienn
és Ákóka egymásra néztek. Szegény Marinka, évek óta keres és
kutat, milyen jó lenne segíteni neki... Néma csend borult az
istállóra. Tanácstalan, néma csend, amit Ákóka gyomrának
korgása tört meg.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Éhes
vagyok és hiányzik anya – közölte és az istálló kijárata
felé indult – Megkérem, hogy főzzön nekem tejbegrízt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Sajnos
tényleg mennünk kell, de megteszünk mindent, ami tőlünk telik –
ígérte Lüszienn.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Jól
van gyerekek, köszönöm… – motyogta Marinka és újra a
kunduszkóp fölé hajolt.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
már futott négy kört a fogadó körül, megjárta a boltot és épp
a tejbegrízt kavargatta, amikor a gyerekek betoppantak.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Tejbegrííííííz! – ordította Ákóka boldogan és asztalhoz
ült.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Apu hol
van? Azonnal beszélnünk kell vele – mondta Lüszienn.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ott
van, ahova a király is gyalog jár – válaszolta Julietta
sejtelmesen és a WC irányába mutatott.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ebben a
pillanatban Negyedik Béla kilépett az ajtón. Kezében autós
újságot szorongatott, fejét búsan lehorgasztotta és egészében
véve nagyon lehangoltnak tűnt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Belenéztünk Marinka kunduszkópjába és láttuk a kunduszokat!
Kicsik, zöldek és gonoszul vigyorognak! – kezdte Lüszienn.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Milyen
kunduszkóp? Milyen Marinka? – kérdezte szegény Negyedik Béla.
Azt hitte, minden baj és bánat tetejébe még gyermekei is
meghibbantak.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
persze tudta, mi ilyenkor a teendő. Mindenkit asztalhoz ültetett és
amíg a reggelit kanalazták, a gyerekek elmesélték találkozásukat
Marinkával. Aztán papírt és tollat vett elő, hogy feljegyezze a
családi haditervet. Hosszas tanakodás után abban maradtak, hogy
Negyedik Béla álruhában, motorháton folytatja a nyomozást és
elsőként a fogadós feleségével beszél, a gyerekek közben
kikérdezik az udvar állatait, Julietta pedig megfőzi az ebédet.
Úgy döntöttek, legkésőbb vacsoránál találkoznak, hogy
megbeszéljék, ki mire jutott.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
egy tarisznya hamuba sült gofrit nyomott gyermekei kezébe, férjének
pedig cukormentes csokit csomagolt az útra.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nagyon
vigyázzatok magatokra! – krákogta, mert könnyek gyűltek a
szemében. Nagyon féltette őket.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Mivel a
fogadósnak csak egy macskája volt, a gyerekek kénytelenek voltak
visszamenni hozzá. Ákóka pár szelet párizsival előcsalogatta és
amíg Verizmáj falatozott, faggatni kezdték.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Az
állatok közül ki ismeri a kunduszokat a legjobban?
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Verizmáj
óvatosan felnézett.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ha
megmondom, kapok még?
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Persze
– biztatta Ákóka.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Benedek, a Bölcs Bagoly. A Veres erdő legmagasabb fáján él egy
odúban. El sem lehet téveszteni, mert az odú ajtaját Lacafaca, a
birodalom híres asztalosmestere faragta – válaszolta Verizmáj és
nekilátott az újabb adag húsnak.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Több
nincs? – nyávogta, mikor a végére ért, de a gyerekeknek hűlt
helyét találta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Lüszienn
és Ákóka hazamentek megebédelni és anyukájuktól elkéredzkedni.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Az
erdőbe csak velem mehettek – közölte Julietta. Kapta
gumicsizmáját, kiskabátját, a gyerekeket melegen beöltöztette
és útra keltek. Mentek-mendegéltek, amíg a nagy tölgyfához nem
értek. A macska igazat szólt, Benedek odúját valóban könnyű
volt felismerni a szebbnél-szebb faragásokról.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hello –
köszönt Julietta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hu-hu –
válaszolta a Bölcs Bagoly – Csak nem a királyi család
háromnegyede?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Lüszienn
számolni kezdett, de elakadt, mert az iskolában még nem vették a
törteket.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Tudom,
mi járatban vagytok. Egy ideje követlek benneteket a
messzilátomból, amit anyukámtól kaptam kisbagoly koromban. Sajnos
hiába jöttetek. Nem fogok nektek segíteni a kunduszok elleni
harcban - ingatta a fejét Benedek.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Azt
akarod mondani, hogy hiába gyalogoltunk idáig? – kérdezte
Julietta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Azt –
hagyta rá Benedek.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ákóka
elpityeredett, de anyukája megvigasztalta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ne
sírj, kicsikém! Ha nem segít, hát nem segít. Hosszú utat
tettünk meg, úgyhogy mielőtt vissza indulunk, igyunk egy csésze
teát és pihenjünk. Az angolok azt mondják, a tea minden bajt
megold. Különben is, a baj nem ilyen.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
citromos teát töltött a gyerekek kulacsába és amíg iszogatták,
Ákóka kirakózott, Lüszienn gyöngyből karkötőt fűzött
édesapjának, Julietta pedig hol őket figyelte, hol a telefonján
csevegett. Egyszóval elfoglalták magukat.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Viszlát
Benedek! – köszöntek, mielőtt elindultak hazafelé.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Várjatok! – szólalt meg a bagoly – Nem haragudtatok meg, amiért
nem segítettem nektek. Ez tetszik. Apám adott nekem egy tanácsot
kisbagoly koromban. Ha megértitek, talán a kunduszok titkát is
sikerül megfejtenetek:
</div>
<div align="CENTER" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm;">
<br /></div>
<div align="CENTER" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<i>Lássad,
ne csak nézd a szívét</i></div>
<div align="CENTER" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<i>A
visszáját lesd, ne a színét!</i></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Köszönjük a tanácsot – biccentett Julietta és egy cetlire
körmölte Benedek szavait. Útközben aztán addig ismételgették,
míg kívülről nem fújták, de a megoldásra nem tudtak rájönni.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Amíg a
gyerekek és Julietta a bagolynál jártak, Negyedik Béla maga is
megtekintette a kunduszokat Marinka masinájával, aztán
meglátogatta a helyi plázát, teszkót, korát és a veresi piacot,
mert a fogadós felesége szerint ott gyűlik össze a legtöbb
kundusz. Milyen igaza volt! A királynak estére zsongott-bongott a
feje a sok vitától, veszekedéstől és pletykától. Úgy
kimerült, mint zseblámpában az elem.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Kunduszok ide vagy oda, holnap haza kell mennünk – jelentette ki
vacsoránál.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
rosszat sejtett.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Széltében-hosszában azt beszéli a nép, hogy az udvari bolond át
akarja venni a hatalmat. Gonosz pletykákat terjeszt rólam és máris
számtalan embert maga mellé állított. Holnap karóba huzatom és
a fejét feltűzöm a várkapura, hogy mindenki lássa: így jár az,
aki a király uralmára tör!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Julietta
befogta a gyerekek fülét. Nem volt híve az erőszaknak és férjét
is igyekezett jobb belátásra bírni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Büntesd
meg, de a fejét hagyd a nyakán – könyörgött és mivel Negyedik
Béla nagyon szerette a feleségét, hajlott a jó szóra.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Csak
még egy napot maradjunk! Hátha sikerül megfejteni a titkot! –
kérték a gyerekek.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Még
mit nem! Azt akarjátok, hogy egy bolond kormányozza a birodalmat?
Holnap hajnalban indulunk és punktum – válaszolta apjuk.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 0.64cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Aznap
éjjel egyikük szemére sem jött álom. A király mélységesen
csalódott kedvenc udvari bolondjában és félt, hogy elveszíti a
trónt, Julietta aggódott a férjéért és közben Benedek szavain
gondolkodott, a gyerekek pedig az éj leple alatt kiszöktek, hogy
Marinka kunduszkópjával még egyszer meglessék a kunduszokat.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Tudtam,
hogy eljöttök! Igaz, hogy délután a Bölcs Bagolynál jártatok?
Mit mondott? Jaj, olyan izgatott vagyok! - hadarta Marinka, aki az
istállóban virrasztott kedves masinája fölött.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Azt
mondta, hogy lássad, ne csak nézd a szívét, a visszáját lesd,
ne a színét – szavalták a gyerekek kórusban.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Hmmm…
ennek tudományosan semmi értelme. Azért ha már itt vagytok,
kukkantsatok bele a kunduszkópba. Ki lesz az első?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Én!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem!
Én!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Amíg
Marinka előkészítette a gépet, a gyerekek vitatkoztak.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Nagyszerű! Csak így tovább! Már gyülekeznek! – dörzsölte a
kezét a fogadós felesége.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nézz
bele először, de csak mert ma van a születésnapod – enyhült
meg Lüszienn és testvérét maga elé engedte. Ákóka boldogan
hajolt a kunduszkóp fölé és ahogy figyelte a kis zöld lényeket,
valami nagyon furcsát vett észre. Az egyik kis kundusz gyerek, akit
a lencsén át követett, elpityeredett és az anyukáját hívta,
aki szaladt hozzá, megtörölte az orrát, tejbegrízt adott neki és
megsimogatta a fejét.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi van,
ha a kunduszok nem is olyan rosszak? – motyogta Ákóka.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ó,
dehogyisnem! Rosszak, gonoszak, mint a veszedelem. Ez minden kutatás
kiinduló pontja! – vágta rá Marinka.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ákóka
odaengedte Lüsziennt a géphez.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- De
cuki! – mosolygott Lüszienn.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Marinka
is belenézett a lencsébe.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Csak
ennyi? – legyintett – Ne tévesszen meg benneteket. Egymást
szeretik! Csak az embert utálják!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Ákóka
hitetlenkedve csóválta a fejét.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ha
egymást szeretik, minket miért utálnak? Mi van, ha minden pont
fordítva van és nem azért veszekszünk, mert itt vannak a
kunduszok, hanem azért vannak itt a kunduszok, mert veszekszünk? –
tette fel a kérdést.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A
visszáját lesd, ne a színét! – idézte Lüszienn – Ezt mondta
Benedek.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Marinka a
fejét fogta ennyi sületlenség hallatán.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ha nem
azért jönnek, hogy egymásra haragítsák az embereket, akkor miért
csak akkor bukkannak föl, ha vita van és veszekedés?</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Lüszienn
a fejére csapott.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Azért,
hogy kibéküljünk. Nem miattuk veszünk össze. Miattuk hagyjuk
abba!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Lássad, ne csak nézd a szívét! - bólogatott Ákóka és újra
belenézett a kunduszkópba. A kis kundusz és anyukája még mindig
ott álltak, kéz és a kézben és fülig ért a szájuk. A kisfiú
nem értette, hogy hihette őket valaha gonosznak.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Irány
Benedek, majd ő megmondja, igazunk van-e! – adta ki a parancsot
Lüszienn, de Marinka úgy döntött, nem tart velük. Időre volt
szüksége, hogy megeméssze a hallottakat. Ha a gyerekek
megfejtették a titkot, az minden idők legnagyobb és egyben
legmegsemmisítőbb kundológiai felfedezése. Megszüntetné magát
a tudományt!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- És
akkor fuccs a kundológia szaknak, fuccs a főkundász oklevélnek,
fuccs a kunduszkópnak! – sóhajtotta.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nem
fuccs! Ha nincs a kunduszkóp, sosem vesszük észre, hogy a
kunduszok tulajdonképpen jók – vigasztalták a gyerekek.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Mit
gondoltok, mi történt ezután? A Bölcs Bagoly megdicsérte Ákókát
és Lüsziennt a helyes megfejtésért, a király pedig egyszer és
mindenkorra kihirdette a kunduszok elleni teljes fegyverletételt. A
kundászok feladata onnantól kezdve nem a kunduszok üldözése,
hanem segítése volt, az udvari bolond pedig büntetésképpen
beállt Jan Csi fogadójába mosogatni és macskát etetni. Marinka
születésnapjára megkapta az udvari főtudós címet, Ákóka pedig
egy saját kunduszkópot, amibe akkor nézhetett bele a testvére,
amikor csak akart.<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-84741228079097282432013-10-14T16:18:00.000+02:002017-05-07T02:18:35.259+02:00Bence, Bálint és a zöldségek<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-od6SWWaooN4/Ulv9zc-ggcI/AAAAAAAAAMg/PLjKyKd5F3U/s1600/images.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://2.bp.blogspot.com/-od6SWWaooN4/Ulv9zc-ggcI/AAAAAAAAAMg/PLjKyKd5F3U/s1600/images.jpeg" /></a></div>
Egy szép
nap Bence, Bálint és anyukájuk, Jucus vásárolni mentek. Először
a pékségbe, utána a henteshez, végül a zöldségeshez.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Vegyek
brokkolit? Kértek répát? Ennétek paradicsomot? – kérdezte
anyukájuk.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Pfuj –
jelentette ki Bence.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Blee –
közölte Bálint.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Márpedig valamit ennünk kell – jegyezte meg Jucus és brokkolit,
répát, paradicsomot, paprikát, hagymát és gombát tett a
kosarába. Kezdte megszokni, hogy kisfiai nem rajonganak a
zöldségekért, a kosárban heverő zöldségek azonban vérig
sértődtek. Még hogy pfuj, még hogy blee, amikor ők apait-anyait
beleadnak abba, hogy minél brokkolisabb brokkolik, répásabb répák,
paradicsomosabb paradicsomok, paprikásabb paprikák, hagymásabb
hagymák és gombásabb gombák legyenek. Legjobban a répa sértődött
meg. Dühében narancssárgából vörösre változott, csodálkozott
is Jucus, amikor hazaérve a többi zöldséggel együtt kipakolta és
a kamrába tette. A fiúk közben a nagyszobában tévéztek.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<a name='more'></a><br />
- Fiúk,
mi legyen az ebéd? – kérdezte Jucus az ajtóból.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Miből
lehet választani? – faggatta Bence.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Répafőzelék, brokkoli krémleves, paradicsomos káposzta, lecsó
vagy gombapaprikás.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Pfúúj,
bleee, pfújj, blee! – kiabálta felváltva Bálint és Bence.
Szegény édesanyjuk egy székre roskadt és minden erejével
igyekezett megőrizni türelmét, a spájzban üldögélő
zöldségeknél azonban betelt a pohár.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Majd én
megmutatom nekik! Megtanítom őket kesztyűbe dudálni! – fortyant
fel a répa.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Hallottátok? Én még a menüben sem szerepeltem! – sírta el
magát a cékla, aki a múlt heti bevásárlásból maradt a kamrában
– Lassan penészfoltot növesztek, ide nézzetek!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A cékla
gömbölyű fenekére mutatott, ahol valóban egy fehér folt
nőtt-nődögélt.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nekem
is elegem van abból, hogy megvesznek, de meg nem esznek! -
mérgelődött a gomba – A répának igaza van, tanítsuk móresre
őket! Keressük meg a két bitangot és ijesszünk rájuk!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A gomba
leugrott a polcról.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Várj
egy percet! Először is mi az a bitang? Másodszor hogyan ijesszünk
rájuk? – akadékoskodott a paradicsom, aki félelmében ugyanolyan
tűzpirossá változott, mint a répa.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Bízd
csak rám – válaszolta a gomba meggyőzőn és intett a többi
zöldségnek, hogy kövessék. Először a brokkoli ugrott le, aztán
a répa, utána a paprika, végül a hagyma. Egyedül a paradicsom
maradt a helyén.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ha én
megyek, a mentők visznek el. Mi, paradicsomok köztudottan
hajlamosak vagyunk a lottyadásra. Egy ugrás a mélybe és végem,
szétplaccsanok…</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Akkor
maradj itt őrszemnek! – felelte a gomba és kigurult a kamrából,
nyomában a brokkolival, répával, paprikával és hagymával.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
Bálint
és Bence ijedten a kanapé mögé bújtak, mikor a zöldségek
egymás hegyén-hátán betódultak a nappaliba.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ti meg
mit kerestek itt? - kérdezte Jucus döbbenten.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A két
jómadarat, akik azt mondták ránk, hogy pfujj meg blee! Vagy többen
vannak? Hárommal is elbírunk!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Megmondom, hol vannak, ha megígéritek, hogy egy ujjal sem nyúltok
hozzájuk – felelte Jucus határozottan.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nincs
is ujjunk, de ha lenne, sem bántanánk őket. Mégis minek nézel te
bennünket? – méltatlankodott a répa és kihúzta magát.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Bálint,
Bence, gyertek elő! – szólalt meg Jucus. A fiúk lassan
kimerészkedtek a kanapé mögül, de továbbra is rémülten
összekapaszkodtak. A zöldségek körülvették őket, jobbról a
penészfoltos cékla, a répa és a gomba, balról a hagyma, a
paprika és a brokkoli.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi ez a
csönd? Mi történik? Mondjatok már valamit, megesz a kíváncsiság
– kiabálta a paradicsom a kamrából.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Hallhattátok – fordult a gomba Bálint és Bence felé – Ezért
jöttünk! A paradicsomot még a kíváncsiság is előbb eszi meg,
mint ti.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Engem
meg a penész – tette hozzá a cékla és vádlón a fenekére
mutatott. A gomba bólintott. A fiúk megszeppenve sandítottak
anyjukra, de Jucus ezúttal nem sietett a segítségükre. Túl
kíváncsi volt, mi sül ki a beszélgetésből.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi
bajotok velünk? Talán büdösek vagyunk? Azért nem szerettek
minket? – faggatta őket a hagyma és elsírta magát, mikor eszébe
jutott, hányan illették már őt ezzel a váddal. Bálint elővett
egy gyűrött zsebkendőt és a hagymának adta.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nagyon
kedves vagy, köszönöm – szipogta a hagyma – Vagyis dehogy vagy
kedves és dehogy köszönöm! Hiszen éppen miattatok sírok.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Sírunk
– helyesbített a paprika – és rívunk naphosszat! Pedig
ehetnétek belőlem lecsót!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Belőlem
meg gombapaprikást!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Én
isteni vagyok köretként!
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Én meg
levesben!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Engem
fasírtba darálhatsz!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Belőlem
főzeléket készíthetsz!</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A
zöldségek egymás szavába vágva magyarázták, melyikük mire jó,
a kisfiúk pedig egyre kíváncsibban figyelték őket.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Nekem a
csokitorta a kedvencem, azt melyikőtökből lehet csinálni? –
kérdezte végül Bálint. A zöldségek meghökkenve néztek
egymásra, egyedül a penészes cékla húzta ki magát.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Jó
helyen kopogtatsz, kis barátom – csapott a kisfiú hátára,
vagyis csak csapott volna, ha a céklának lenne keze. Így csak
hetykén mellégurult.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Ez
komoly? – kérdezte Jucus.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- A
legkomolyabb - szögezte le a cékla – Már mondom is a receptet.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A kisfiúk
lelkesen bólogattak, anyukájuk pedig papírt és tollat vett elő,
hogy leírja a Céklás csokitorta receptjét.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Anyu,
segíthetünk? – kérdezték a fiúk. Jucus nem győzött
csodálkozni.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi az
hogy! – vágta rá, nehogy Bálint és Bence meggondolják magukat.</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
A család
egész délután sütött-főzött, este még apukájuk, Wesley is
beszállt és ha hiszitek, ha nem, másnapra az összes zöldség
elfogyott, megették őket mind egy szálig.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
-
Köszönjük! – kiáltották, mielőtt eltűntek a kisfiúk
szájában.
</div>
<div align="JUSTIFY" class="western" style="margin-bottom: 0cm;">
- Mi is –
válaszolták a gyerekek és attól a naptól fogva egy zöldségre
sem mondták, hogy pfujj és blee.
<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-59954492320779103852013-06-18T12:17:00.004+02:002017-05-07T02:19:27.642+02:00Sárkány ellen sárkányfű - A bál 3. rész<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-BckCpgs2cNw/UcA0_65L_LI/AAAAAAAAAMA/_heIDjILtoY/s1600/bali+elokeszuletek.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-BckCpgs2cNw/UcA0_65L_LI/AAAAAAAAAMA/_heIDjILtoY/s320/bali+elokeszuletek.jpg" width="196" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Javában főtt a tanárok feje, amikor Aranyorrú betoppant, jobban mondva beseprűzött az iskola udvarára, hatalmas porfelhőt kavarva. Sietve bocsánatot kért, majd a port mindenki örömére cukorrá változtatta. A közeli erdőben járt izzó galagonyát és harmatos szamócát szedni az ebédhez, amit elvből nem varázsolt, hanem rendesen megfőzött és gondolta, visszaúton benéz Picúrhoz.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Hogy milyen egy bál? – nevetett Aranyorrú – Olyan, amilyenre csináljátok. A lényeg az, hogy az asztalok roskadozzanak az ételtől, a cipők foszladozzanak a tánctól és mindenki jól érezze magát.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ennyi?</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr nem tudta leplezni csalódottságát.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Semmi giling-galang? Semmi firle-franc?</div>
<div style="text-align: justify;">
Aranyorrúnak a csodálkozástól akkora lett a szeme, mint két kistányér.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Tudtommal nem. De kérdezzétek meg a királylányokat, ők biztosan jobban tudják – vonta meg a vállát.</div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Ruma időközben felébredt és Aranyorrú szavaira csalódottan toppantott. Még hogy a giling-galang és a firlefranc semmi és hogy a királylányok jobban tudják! Nem tudnak azok semmit, még tortát sütni sem, nemhogy bálat rendezni. Fagyos tekintettel végigmérte Aranyorrút, aztán seprűre pattant és hazarepült, mondván, estig ne is várják és talán azután sem, hiszen rá már itt úgysincs szükség.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Hát persze! A királylányok! – csapott fejére Picúr megkönnyebbülten – Végre egyszer hasznukat vesszük. Csak ne lennének annyira pimaszak! Száz évbe is beletelik, mire kineveljük belőlük a neveletlenséget – sóhajtotta, de tudta, a parancs az parancs, főleg ha a király adta, amire még a mesében sem szokás nemet mondani.</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr az iskola udvarának közepére állt és sorakozót kiáltott.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ne így – ingatta négy fejét Négyfejű – Ha azt akarod, hogy sorakozzanak, kiáltsd azt, hogy oszladozó és máris itt teremnek, katonás rendben. </div>
<div style="text-align: justify;">
Négyfejűnek igaza volt. Szintia, Dzsennifer, Wivien Duplavével, Barbi, Lüszi és Bandika hipp-hopp az udvaron teremtek és kiderült, hogy valóban értenek a bálakhoz. Egymás szavába vágva magyarázták.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Kell dekoráció!</div>
<div style="text-align: justify;">
- És zenekar!</div>
<div style="text-align: justify;">
- Kell Dobos torta!</div>
<div style="text-align: justify;">
- És Gundel palacsinta!</div>
<div style="text-align: justify;">
Mondta egyik a másik után, aztán kezdték elölről. A szemük csillogott, az arcuk kipirult és végre, végre nem veszekedtek. Picúr boldogan jegyzetelt és alig vette észre barátja búskomor ábrázatát.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ez szörnyű – összegezte Négyfejű.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Rettenetes – sóhajtotta Picúr – De mi is?</div>
<div style="text-align: justify;">
- Az, hogy valamihez jobban értenek, mint mi. Hova lesz így a tanári méltóság? A kivívott tisztelet?</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr megadón sóhajtozott és szörnyülködött. Valóban, hova is lesz! Négyfejűvel együtt búnak eresztette a fejét, csak eresztette, eresztette, aztán úgy megunta, hogy kénytelen volt felnézni. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Másrészt viszont…- kezdte.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ne mondd nekem, hogy másrészt! Az egyrészt is épp elég rossz.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ámbár – próbálkozott tovább Picúr - ez talán nem is nagy baj.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Hogy nem nagy? Óriási, gigantikus, kolosszális baj! Oda a figyelem, oda a fegyelem.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Figyelem? Fegyelem? Hisz az eddig sem volt. Most legalább lelkesek – jelentette ki Picúr és kedvtelve nézett végig diákjain.</div>
<div style="text-align: justify;">
– Sorakozó! Csendet kérek! A bál egy hét múlva lesz, úgyhogy szeretnénk a feladatokat azonnal kiosztani – kiáltotta és láss csodát, a lányok katonás rendbe álltak, tornasor szerint és egytől-egyig elhallgattak. Négyfejű meghökkent. Sosem gondolta volna, hogy köztudottan vajszívű barátjának előbb engedelmeskednek, mint neki.</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr papírt, tollat vett elő és a két sárkány kiosztotta a feladatokat. Négyfejű szavai úgy kopogtak, mint a jégeső. Szintia – kipp - szintetizátoron – kopp – szolgáltatja – kipp – a zenét – kopp - Dzsennifer süteményt süt – kipp - Wivien Duplavével megveszi a ruhákat Batikától, a birodalom egyetlen butikosától – kopp - Barbi elkészíti a dekorációt – kipp - Tele Von Lüszi pedig felügyeli a munkálatokat, ha kell, telefonon. Szegény Bandika maradt csak feladat nélkül, de nem bánta. Azt mondta, ő lesz a tartalék, akit vészhelyzet esetén mozgósítani lehet. Picúr és Aranyorrú önként vállalták a meghívók elkészítését és kézbesítését, Ruma Roma távollétében úgy döntöttek, hogy ő felel majd az italokért.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Kecskére káposztát – jegyezte meg Négyfejű epésen.</div>
<div style="text-align: justify;">
Hamar kiderült azonban, hogy Szintia csapnivalóan szintetizátorozik, Dzsennifer csak kalóriaszegény süteményt tud sütni, ami egészséges, de borzalmas ízű, Wivien rég nem áll szóba Batikával, a birodalom egyetlen butikosával, Barbi pedig dekoráció gyanánt mindent rózsaszínűre akar festeni. A sárkányok a rend kedvéért dúltak-fúltak egy keveset, aztán nekiveselkedtek és újra kiosztották a feladatokat, ezúttal sikeresen. A királylányok hatalmas lelkesedéssel vetették bele magukat a munkálatokba, az iskola udvara hangos volt a lármától.</div>
<div style="text-align: justify;">
- A süteménybe kell gyíktojás?</div>
<div style="text-align: justify;">
- Sakkozni lehet egyszerre hárman?</div>
<div style="text-align: justify;">
- Vedd le, ez az én ruhám, Batika nekem batikolta!</div>
<div style="text-align: justify;">
Folyt a munka, akár egy bővizű folyam, ami másnap csendes folyóvá szelídült, harmadnapra pedig sekély patakká apadt. Mintha napról-napra fogyott volna a lelkesedés és kezdett volna eltűnni a jókedv...<br />
<br />
<br /></div>
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-75463834595566332352013-06-12T20:28:00.001+02:002017-05-07T02:13:20.432+02:00Sárkány ellen sárkányfű - A bál 2. rész<a href="http://4.bp.blogspot.com/-xnHFhkQ4-TY/UcA2TXb3tHI/AAAAAAAAAMQ/SuesI0zQMwk/s1600/funny+dragon.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="163" src="https://4.bp.blogspot.com/-xnHFhkQ4-TY/UcA2TXb3tHI/AAAAAAAAAMQ/SuesI0zQMwk/s320/funny+dragon.JPG" width="320" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Picúr és Négyfejű a kezüket dörzsölték volna, mikor meghallgatták Botor király kérését. Kezek híján egymás mancsába csaptak és megígérték a királynak, hogy mindenben segítenek neki.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
- Árulhatnánk tökmagot is – kurjantotta Héjja Benedek, aki az iskola büféjét vezette.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Vagy rumot – ásított Ruma Roma, aki előző nap hajnalig táncolt a körzeti művelődési ház rumba estjén.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Mi is szívesen segítünk, bármiben, bárhol, bármikor – kiáltotta a tóból Ígyisjó és Úgyisjó, a birodalom tündérei, majd alámerültek.</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr csak mosolygott és csóválta a fejét, mert örült a lelkesedésnek, de ki hallott már olyat, hogy egy királyi bálban tökmagot és rumot szolgáljanak fel.</div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
- Miért? Szerinted mit szolgálnak fel? – kérdezte Ruma Roma sértődötten, aztán elaludt, mert haragtartó nem volt, álmos viszont igen. Picúr elgondolkodott és rájött, hogy tulajdonképpen fogalma sincs, mit isznak és esznek egy bálban.</div>
<div style="text-align: justify;">
- A bál akkor jó, ha az asztalok roskadoznak az ételtől, a cipellők pedig foszladoznak a tánctól. Ezt még a királylányok is tudják – jelentette ki Négyfejű.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Hát persze! A királylányok! – csapott fejére Picúr megkönnyebbülten – Végre egyszer hasznukat vesszük. Csak ne lennének annyira pimaszak! Száz évbe is beletelik, mire kineveljük belőlük a neveletlenséget – sóhajtotta Picúr, de tudta, a parancs az parancs, főleg ha királyi, amire még a mesében sem szokás nemet mondani.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kiderült, hogy egyedül Ruma Roma járt közülük bálban sok-sok évvel azelőtt, gonosz nagynéni képében, rokkával a kezében, valami rokonának a tizennyolcadik. születésnapján, de erről nem akart többet beszélni, hiába faggatták. Végül annyit mondott, hogy egy jóféle bálban sok a giling-galang és a firlefranc.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Giling-galang és firlefranc? Érdekes… – vakargatta Négyfejű harmadik, egyben legokosabb feje búbját.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Már pedig Botornak segítenünk kell, mert Botor ugyan kissé botor, de azért nagyon jó király – döntötte el Vendel, az iskolai takarító és ebben mindannyian egyetértettek.</div>
<div>
<br /></div>
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-2-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-78196388159237864122013-05-27T19:52:00.001+02:002017-05-07T02:20:16.401+02:00Sárkány ellen sárkányfű - A bál 1. rész<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Azért az nem könnyű ám, neveletlen királylányokat oktatni jómodorra, csiszolni küllemük és jellemük. Egyáltalán nem könnyű, de mennyire nem! Ruma Roma receptje szerinte kell hozzá legalább egy kiló fondorlat, két véka elszántság és húsz mázsányi türelem. És hiába lettek Picúr és Négyfejű jó barátok és jó tanárok, Wivien Duplavévellel és Harmadik Tele Von Lüszi kisasszonyok még nekik is feladták a leckét.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az egész Botor király felhívásával kezdődött. Szegény, jó Első Botor király. Sok jót el lehet róla mondani, de hogy nem egy lángész, az biztos. Ahogy nem tud halat sütni, cipőt kötni és gyöngyöt fűzni, úgy bálat rendezni sem. Főtt is a feje, mikor rájött, hogy birodalma éppen ezer éves.</div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
- Nem lehetne mondjuk zsákban futással megünnepelni? És a végén a győztes kap vajas kenyeret parizerrel – kérdezte, mert zsákfutásban egész ügyes volt és a parizeres vajas kenyeret el tudta készíteni.</div>
<div style="text-align: justify;">
Felesége hevesen megrázta a fejét.</div>
<div style="text-align: justify;">
- A bálban táncolni szokás és finomakat enni.</div>
<div style="text-align: justify;">
- De hát a vajas kenyér finom…</div>
<div style="text-align: justify;">
A királynő most már a fejét fogta.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Menj és kérj tanácsot valamelyik királylánytól. Majd ők elmesélik, milyen egy valamirevaló bál.</div>
<div style="text-align: justify;">
Így történt, hogy Botor király útja a <span style="text-align: justify; text-indent: 47.20000076293945px;">Modortalan Királylányok Elő- és Továbbképezdéjé</span>be vezetett.</div>
<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-1-resz-a-bal.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-8052989299804606972013-01-29T17:13:00.000+01:002017-05-07T02:20:43.606+02:00Sárkány ellen sárkányfű - 6. rész <br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-7hhYZETOxiI/UQjU0LiZTII/AAAAAAAAAKM/WD2nMQtii5w/s1600/ruma+roma.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-7hhYZETOxiI/UQjU0LiZTII/AAAAAAAAAKM/WD2nMQtii5w/s200/ruma+roma.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ruma Roma</i></td></tr>
</tbody></table>
Ruma Romát a szomszédban
találták, számos kandúr társaságában. Örült a viszontlátásnak, de az eleség
láttán elhúzta a száját.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Rumotok nincs?</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Azt nem mondtad – esett kétségbe
Picúr.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Te meg nem mondtad, hogy este
jöttök. Tudhatnád, hogy ilyenkor sehova sem illik beállítani egy üveg jóféle rum
nélkül – rivallt rá Ruma Roma. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Négyfejű megvakarta hét kicsinyke
fejét.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- A bolt már bezárt, de én tudok
várni a cserével holnapig. Sőt, akár tovább is. Tudjátok, a rettenetes
fogaimnak sosem vettem különösebb hasznát, leszámítva azt a pár lakatot és zárat, amit feltörtem. És el
kell ismernem, egész kellemes tizennégy szemmel nézni a világot. Picúr, tőlem
akár meg is tarthatod csodálatosan rettenetes külsőmet.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<a name='more'></a><br />
- De tőlem nem! – Picúr kezdett
felettébb felháborodni - Eddig nem akartál elvarázsolódni, most pedig
visszavarázsolódni nem akarsz? Sárkány legyen a talpán, aki kiigazodik
rajtad!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
És ebben a pillanatban Picúr
észrevett valamit. Észrevette, hogy Négyfejű fél. Mit fél? Reszket! Megdörzsölte
a szemét, hátha rosszul lát, de semmi kétség, a birodalom legfélelmetesebb
sárkánya egyszerűen berezelt. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Te félsz.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Nénikéd fél!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Languszta nénit hagyd ki ebből!
Igenis félsz.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Négyfejű segélykérőn Rumára
nézett.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Mondd meg neki, hogy nem félek!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Megmondanám, de nem szeretek
hazudni. Úgy tűnik, semmi kedved visszaváltozni azzá, aki vagy – vonta meg a
vállát Ruma, mire Négyfejűnek kissé meggörbült a szája és fényesebb lett a
tekintete. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Ostobák vagytok! Nem félek,
egyszerűen csak… nem szeretném, hogy megint rettegjenek tőlem!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Tudtam, hogy igazam van!
Megijedtél! – akarta mondani Picúr boldogan, de végül nem mondta, mert valahogy
elment a kedve a boldogságtól. Hiszen itt valaki mindjárt elsírja magát, még ha
a Négyfejű is az.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Mondd csak, Ruma, nem tudnád kevésbé csúfra és félelmetesre varázsolni? – fordult Picúr a
boszorkához, de az lemondón ingatta a fejét.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- A külsején sajnos a
legbűbájosabb varázslat és a legvarázslatosabb bűbáj sem fog. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az udvarra mély csend borult.
Picúr meglepődve tapasztalta, hogy szívből sajnálja Négyfejűt, Négyfejű
lehajtott fejjel egy galacsintúró bogarat kezdett figyelni, hátha attól
elapadnak a könnyei, Ruma pedig azon gondolkodott, hogy vajon honnan olyan
ismerős neki ez a helyzet.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Megvan! – csapott a fejére – Igaz,
hogy a külsőddel nem tudok mit kezdeni, de a szagodat meg tudom változtatni. Egyszer
már csináltam ilyet, egy görényszagú görényt változtattam csokoládé illatúvá a
menyasszonya kedvéért. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Fantasztikus! Csodálatos! Lehetne
a leheletem rózsaillatú? – reménykedett Négyfejű.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Elvből nem varázsolok semmit
rózsaillatúra, az maradjon a tündérek dolga, de mit szólnál mondjuk az
esőáztatta föld vagy a friss széna illatához?</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Az esőáztatta föld nagyszerű
lesz – suttogta Négyfejű. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Lássuk csak! Azt mondja, hogy bőröd
fizsereg, lábad bicereg, tested vacorog, fogad fogorog – kezdte Ruma, aztán
suhintott kettőt balra, köpött egyet jobbra és a két sárkány újra bőrt cserélt.
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Lehelj rám! – parancsolta.
Négyfejű kitátotta a száját és mindent elárasztott… a csatornaszag!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Ez rosszabb, mint volt –
üvöltötte Négyfejű és mérgében fehér füstpamacsok gomolyogtak ki az orrán. Ruma
egyik lábáról a másikra állt, láthatóan rendkívül szégyellte magát. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Valamit kihagytam… - motyogta –
De mi lehet az? </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- A múltkor azt mondtad, sárkány
ellen sárkányfű – próbált segíteni Picúr.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ruma újra a fejére csapott, most
még nagyobbat, mint az előbb.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Az ég áldjon meg, drága
barátom, megmentetted egy boszorkány becsületét! Szaladj a kertbe és hozz nekem
egy marékkal.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Picúr futott és rohant vele
Négyfejű is. Ruma a füstszagú sárkányfüvet egy agyag tégelybe tette, forró forrásvizet
és hideg földet tett rá, sóval, borssal megízesítette, a felét megette, a
többit pedig Négyfejű négy szája köré kente. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Bőröd fizsereg, lábad bicereg,
tested vacorog, fogad fogorog – mondta újra, aztán egy suhintás, két köpés,
ásítás és lehelés és az udvart betöltötte a frissen ázott föld illata. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Mintha nyár lenne – sóhajtotta
Picúr és szinte maga előtt látta a ragyogó napsütésben fürdőző királylányokat
és udvarhölgyeket. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ruma elégedetten kihúzta magát.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Csak jó még az öreglány a
háznál, nem igaz? </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Négyfejű és Picúr boldogan
bólogattak. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Nekem is lehetne egy ilyet? – bátorodott
fel Picúr.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Még mit nem! Halálra
dolgoztattok! Te szép vagy és kedves, te meg illatos és hogy is mondjam, közfélelemnek
örvendesz! Legyen ennyi elég. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Rumának igaza volt. Különben is, szépnek
és kedvesnek lenni sokkal jobb, mint illatosnak - gondolta Picúr. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Mennem kell, perceken belül kezdődik a rumba
órám a helyi művelődési házban. Vigyázzatok magatokra és a szagotokra. Isten
áldjon benneteket!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
- Téged is és köszönjük! –
kiáltotta a két sárkány és örömükben úgy döntöttek, visszamennek a stadionba
megnézni a rangadó végét. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az eredmény döntetlen lett és Négyfejű
mindenkit meghívott vacsorára, még Aranyorrút és a cekkert cipelő nénit is. Az
esti híradóban aztán együtt nézték meg Héjja Benedeket, aki sugárzó arccal nyilatkozott
a varázslatról és lelkesen buzdított mindenkit, hogy a jövőben csakis nála
vásároljon, mert sátrában a tökmag mellé ingyen kaland is jár. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
Mi történt
ezután? Négyfejű továbbra sem engedélyezte Picúr korai nyugdíjazását, helyette
ketten együtt megalapították a Modortalan Királylányok Elő- és Továbbképezdéjét.
Ruma varázslástant, Ígyisjó és Úgyisjó sárkányismeretet, Aranyorrú pedig jó
modort és kedvességet oktatott a lányoknak. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
A birodalom
sárkányainak pedig ettől a naptól kezdve csak azt kellett elrabolni, aki az
iskolában sikeres vizsgát tett. </div>
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-6-resz.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-16458596752510087002013-01-11T10:15:00.000+01:002013-02-04T18:06:02.952+01:00Sárkány ellen sárkányfű - 5. rész<div style="text-align: justify;">
- Fél három van, mindjárt kezdődik a rangadó. Négyfejű biztosan ott lesz, úgyhogy nekünk is oda kell érnünk. Gondolom, hamarosan rájön, hogy varázslat áldozata lett és hasonlóképpen érzi majd magát, mint te - nevetgélt Aranyorrú.<br />
- Még hogy hasonlóan! Ő bitorolja a csodálatos külsőm, a szép hét fejem, a tömetlen hétszer harminckét fogam és a reszeletlen hangom. Ő lehet a legboldogabb sárkány a földön! Megeszem a hátizsákom, ha egyhamar vissza akar varázsolódni. </div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
A rangadót Első Pimasz király palotája mellett tartották. Picúr remélte, hogy nem fut össze lányával, Barbival, aztán rájött, hogy nincs mitől tartania, úgysem ismerné föl. A pályán hangosbemondók hirdették, hogy hol lehet fogadásokat kötni, tökmagot venni és merre van a pom-pom lányok öltözője.<br />
- Négyfejű kedvence a tökmag, a héjával szokta lövöldözni az ellenség táborát, köztük engem is - szólalt meg Picúr és az emlékek súlya alatt kissé megremegett.<br />
- Akkor mire várunk? Irány a tökmagárus!<br />
Héjja Benedek, a tökmagárus fehér kötényben és fityulában árulta a tökmagot. Egyenlőre senki sem állt sorba.<br />
- Van itt kérem sózott, borsózott, csokis és vaníliás! Olyan, amivel köpni lehet és olyan, amivel pökni lehet! Íveset vagy éleset, hegyeset vagy laposat!<br />
- Adjon sósat és hegyeset - mondta az Aranyorrú.<br />
- Nekem meg borsosat és laposat - szólalt meg Picúr.<br />
A tökmagárus nagyot nézett.<br />
- Csak nem beteg, kedves Négyfejű úr? Azelőtt mindig borsosat és hegyeset kért, hogy annak, akit eltalál, egyszerre csípjen és fájjon.<br />
- Persze, hogy azt kérek! - csattant fel mögöttük egy hang.<br />
- Fedezékbe! Itt van Négyfejű! Benedek, maga meg a birodalom érdekében tartsa a száját és ne áruljon el minket - súgta Aranyorrú és Picúrral a pom-pom lányok öltözője mögé bújtak.<br />
Héjja Benedek megvonta a vállát, megszokta már, hogy csíkos sátra vonzza a bajkeverőket, csellengőket és mihasznákat. Sokszor sopánkodott emiatt feleségének otthon, mégis reggelente, mikor kinyitotta a boltot, hevesebben kezdett dobogni a szíve és alig várta, hogy újra valami kalamajkába keveredjen.<br />
- A szokásosat kérem, erőset és hegyeset - szólalt meg Négyfejű Picúr képében.<br />
- Ugyan, Picúr, ne bolondozz! - nevetgélt a tökmagárus.<br />
- Hogy szólítottál?<br />
Benedeknek csalhatatlanul bizseregni kezdett a szíve. Végre egy jó kis zűrzavar! Végre egy finom kis kavarodás! Reggel óta érezte, hogy vidám nap lesz a mai.<br />
- Picúr a neved, nem de bár? - kérdezte kimérten.<br />
- Egyáltalán nem de bár. Az én nevem Négyfejű De Nagyfejű. Hogy merészelsz csak úgy lepicúrozni, te tökkelütött tökmagárus? Nyársra húzlak, gúzsba kötlek, kerékbe törlek, ha nem kérsz azonnal bocsánatot! Héjja Benedek ujjongott magában. Ez aztán a csetepaté! Ez aztán a haddelhadd!<br />
- Még hogy nyársra, még hogy gúzsba és kerékbe! Elment az eszed, te sárkány? Sőt, sárkányka!<br />
- Sárkánykaaaa? - Négyfejű akkorát bődült, hogy még a királyság utolsó falujának legnagyothallóbb lakója is meghallotta. A stadion apraja-nagyja Benedek sátrához sereglett.<br />
- Hallottátok? Ez a pindúr hiszi, hogy ő a rettegett Négyfejű. Nem nézett ma tükörbe - vihogta Benedek.<br />
- Az a Négyfejű, aki mindig leköp a csípős és hegyes tökmaghéjjal? - kérdezte egy rágózó kisfiú.<br />
- Aki úgy elgáncsolt ugráló kötelezés közben, hogy még most is látszik? - szipogta egy kislány és sebes térdén felhúzta a harisnyát.<br />
- Aki kigúnyolta a sapkámat, aztán meg leverte a fejemről? - méltatlankodott egy mici sapkás úr.<br />
- Aki nem adta át a helyét a buszon, pedig elmúltam már nyolcvan? - kérdezte egy fehérhajú hölgy.<br />
- Aki nem segített húzni a cekkerem? - fanyalgott egy néni kockás szatyorral a kezében.<br />
- Akinek a hangja reszelő, a foga penge, a szája pedig büdös? - zárta a sort egy kutyasétáltató fiú, pedig személyesen nem is ismerte Négyfejűt.<br />
- Büdös a szám? - üvöltötte Négyfejű.<br />
- Most nem annyira - enyhült meg a kutyasétáltató és tovább sétáltatta kutyáját.<br />
- És aki nem engedélyezte az előnyugdíjazásomat csak azért, mert másik csapatnak szurkolok? - lépett ki Picúr a pom-pom lányok öltözője mögül.<br />
- Szóval te tetted ezt, te utolsó, semmirekellő, ingyenélő sárkányfajzat? - mennydörögte Négyfejű.<br />
- Az éppenséggel Ruma Roma volt - mentegetőzött Picúr.<br />
- De biztosan a te kérésedre!<br />
- Az meg az Aranyorrú Bába volt.<br />
- Jó barát vagy, köszi - sziszegte az Aranyorrú.<br />
- Hogy mertétek ellopni a reszelős hangom, az éles fogaim és a négy fejem, de nagy fejem? Ezért még csúnyán meglakoltok! Azonnal csináljátok vissza!<br />
- Nem csináljuk! - Picúrnak végre megjött a hangja - Amíg meg nem ígéred, hogy megváltozol és ezután kedves leszel és igazságos.<br />
- Igaza van! Jól beszél! - hangzott fel innen is-onnan is.<br />
- Ígérd meg, hogy többé nem köpködsz a meccseken!<br />
- És nem gáncsolsz!<br />
- És nem versz le mici sapkát!<br />
- És átadod a helyet a buszon!<br />
- És segítesz cekkert cipelni!<br />
- És igazságosan bánsz a többi sárkánnyal! – ezt már Picúr tette hozzá a birodalom összes sárkányának nevében. Négyfejű körülnézett a seregleten és életében először elszégyellte magát.<br />
- Én nem akartam, csak…<br />
- Csak nehéz jónak lenni, mikor olyan szörnyen magányos az ember - fejezték be a mondatot Ígyisjó és Úgyisjó, a birodalom ügyeletes tündérei, akik szintén lelkes futball rajongók voltak.<br />
Négyfejű bólintott és hét új fejét mélyen lehorgasztotta. A tündérek körbepillantottak, aztán várakozón köhintettek egyet.<br />
- Tudsz sakkozni? - kérdezték végül. Négyfejű megrázta a fejeit. - Akkor megtanítunk. Gyere át hétfő este, Nyúl utca 7.<br />
- Ott leszek - suttogta Négyfejű.<br />
- Társasozni tudsz? - szólalt meg a rágózó kisfiú.<br />
- Még sosem játszottam… - vallotta be Négyfejű.<br />
- Egyszerű, kedden megmutatom. Tökmagot ne hozz és csak nyolcig maradj, mert akkor fürdök.<br />
- Szeretsz hintázni? - kérdezte most a kislány plezúrral a térdén.<br />
- Nem próbáltam - motyogta Négyfejű.<br />
- Nem nagy ügy. Szerda délután találkozzunk a játszótéren, de csak ha begyógyult a térdem és nem gáncsol el addig senki - a kislány jelentőségteljesen nézett a sárkányra - Jó lesz?<br />
- Nagyon jó - mondta Négyfejű és mintha mosolygott is volna, de ezt csak az egészen közel állók láthatták.<br />
- Csütörtökön pedig segíthetnél bevásárolni és hazahúzni a cekkerem - javasolta a néni szatyorral a kezében. Négyfejű De Nagyfejű ezúttal nem volt olyan lelkes, de megígérte, hogy segít.<br />
- Pénteken ráérsz?<br />
- Szombaton mit csinálsz?<br />
- És vasárnap?<br />
A sárkánynak csakhamar megtelt a naptárja és most már úgy mosolygott, hogy bárki láthatta.<br />
- Ígéred, hogy soha többé nem törsz borsot senki orra alá? Nem gáncsoskodsz, gúnyolódsz és ijesztgetsz másokat? - kérdezte Picúr.<br />
- Ígérem - mondta Négyfejű és ünnepélyesen bólintott.<br />
- Akkor most gyere velem. Ruma Roma vár minket egy visszavarázslásra. Csak a közértbe kell előtte beugranunk előtte pár macskakonzervért.<br />
Picúr megragadta Négyfejűt és a sarki ABC felé vonszolta, Aranyorrú pedig a stadionban maradt, hogy végre megegye a tökmagját és megnézze a meccset. </div>
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2013%2F01%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-4-resz.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35&appId=467459323271844" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-22203826866158849452013-01-02T15:20:00.000+01:002017-05-07T02:21:01.905+02:00Sárkány ellen sárkányfű - 4. rész<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-iWogWyitI_4/UORFAq57KnI/AAAAAAAAAJ8/2Z6ifs5oQLY/s1600/boszork%C3%A1ny.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="149" src="https://1.bp.blogspot.com/-iWogWyitI_4/UORFAq57KnI/AAAAAAAAAJ8/2Z6ifs5oQLY/s200/boszork%C3%A1ny.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ruma Roma, a jó boszorka</i></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
- Nem, nem és nem! Négyfejűvel helyet cserélni pont nekem, a legnagylelkűbb és szívűbb, legkellemesebb és szellemesebb sárkánynak… - Picúr mind a hét fejét rázta.</div>
<div style="text-align: justify;">
- De semmiképpen nem a legokosabbnak – tette hozzá a Bába.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Azt sem tudjuk, hol lakik ez a Roma Ruma.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Te nem tudod, de én igen. Minden szerda este hozzá járunk a lányokkal lórumozni. Lórumban verhetetlen és a legjobb rumos szeletet is ő készíti. Ott lakik, ahol a Kurtafarkú Malac túr. Vagyis a túrástól jobbra, egy szolgálati lakásban, amit Első Pimasztól kapott, mikor betöltötte a századik évét. A ház kerítésén rendszerint egy fekete macska ül, ez ő, Ruma Roma személyesen. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Menjünk! - adta meg magát Picúr. </div>
<div style="text-align: justify;">
Minden úgy volt, ahogy Aranyorrú mondta. Ruma Roma épp a bundáját nyalogatta, mikor a kerítéshez értek. </div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
- Úúúgy uuunatkozom - nyávogta keservesen - Nincsen semmi dolgom. Első
Pimasz azt ígérte, hogy az embereknek szükségük lesz rám, mert a legtöbb
vagy beteg, vagy szomorú, esetleg mindkettő. Mégsem keres senki,
inkább orvoshoz mennek vagy plázázni. Fuccs a
varázslásnak! Fuccs Ruma Romának! </div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr megsajnálta a boszorkát és
nekiadta maradék uzsonnáját. A macska jóízűen befalta és miután
meghallgatta, mi járatban vannak, így szólt.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Sárkány ellen
sárkányfű! Csak ez segít. Találsz a kertben, könnyű megismerni, a
levelének füstszaga van, épp mint a sárkányoknak. Hozz
nekem belőle egy marékkal és úgy elvarázsollak, hogy anyád sem ismer
rád.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ruma Roma elégedetten dörzsölte a mancsait. Picúr kérésétől fenemód jókedve kerekedett. </div>
<div style="text-align: justify;">
- És akkor ugyanolyan undok képű leszek, mint Négyfejű? És ronda? És büdös? </div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem is mondtad, hogy Négyfejű büdös.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Vasszagú a lehelete.</div>
<div style="text-align: justify;">
-
Nagyszerű! Neked is az lesz. És undok képed és reszelős hangod. Senki
sem fogja tudni, hogy te igazából Picúr vagy, csak te magad.</div>
<div style="text-align: justify;">
- És én - vágott közbe a Bába. </div>
<div style="text-align: justify;">
- És te - hagyta rá Ruma nagylelkűn - Kezdhetjük?</div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr
bólintott. Szólni nem bírt, mind a hét torka kiszáradt a félelemtől.
Békává varázsolt királyfit látott már, de sárkánnyá varázsolt sárkányt? </div>
<div style="text-align: justify;">
- Bőröd bizsereg, lábad ficereg, tested mocorog, fogad fogorog - mondta Ruma és háromszor hörpintett egy rumos üvegből. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Ez is kell a varázslathoz? - fintorgott Aranyorrú.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem, kedvesem, ez nekem kell. </div>
<div style="text-align: justify;">
Ruma
suhintott egyet a levegőbe, aztán a bal válla fölött a háta mögé köpött
és ott állt előttük Négyfejű teljes életnagyságban, tömött foggal,
büdös szájjal, hiánytalanul.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Menj a fürdőszobába, nézd meg magad,
balra az első ajtó - mondta a boszorkány elégedetten - A visszavarázslás
többe fog kerülni. Legalább három jó minőségű macska konzerv és egy
doboz szárazeledel az ára. </div>
<div style="text-align: justify;">
Picúr a tükörhöz rohant és bár számított a látványra, mégis elbőgte magát.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ne köszönd meg, aranyom, ez a dolgom. Örültem a szerencsének. Most mennem kell, a szomszéd randúrjával kandevúzom.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Talán inkább kandúrjával randevúzol - helyesbített Aranyorrú. </div>
<div style="text-align: justify;">
- A rumtól mindig összeakad a nyelvem - mentegetőzött a boszorka - Agyő kedveseim!</div>
<div style="text-align: justify;">
Ruma
leugrott a kerítésről és kissé imbolygó léptekkel a szomszéd kertje
felé indult. Picúr még kétszer visszament a tükörhöz, mert nem akarta
elhinni, hogy ennyire csúf lehet. A pikkelyeit tapogatta, a szemeit
forgatta és alapjában véve rettenetesen érezte magát.
<br />
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2012%2F12%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-4-resz.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>
</div>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5850498283894646349.post-73355009381670137622012-12-16T18:56:00.002+01:002013-02-04T17:52:05.762+01:00Sárkány ellen sárkányfű - 3. rész<div style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-UCJK7O9FaxE/UM4MvGnJg-I/AAAAAAAAAJo/M9Fuelez0vw/s1600/magnes+miska.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-UCJK7O9FaxE/UM4MvGnJg-I/AAAAAAAAAJo/M9Fuelez0vw/s200/magnes+miska.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Mágnes Miska</i></td></tr>
</tbody></table>
Miskát végül nem otthon, hanem a lakótelepi általános iskolában találták meg, ahol fizika órákon szemléltető eszközként keresett egy kis zsebpénzt.<br />
- Nem lennék rászorulva, de annyira szeretem a gyerekeket – magyarázta.<br />
Szünetben kiültek az udvarra és amíg Miska boldogan majszolta az ajándékba kapott vasreszeléket, Picúr előadta panaszát. Úgy tűnt, Miska erősen töri a fejét, mert hosszú percekig néma csendben maradt. Végül azt mondta. <br />
- Az igazat megvallva Négyfejű vastöméséhez sosem vonzódtam. Vasat gyűjteni a MÉH-nek, megtalálni a nagymama elveszett gyűszűjét vagy egy tűt a szénakazalban semmiség, de mások büdös szájában turkálni… Rémesen gusztustalan! Ráadásul ettől megváltozni nem fog, sőt talán még gonoszabb lesz és örök bosszút esküszik majd ellenetek. Higgyetek nekem, nálam jobban senki sem ismeri a vonzás és taszítás törvényét. <br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Miska várakozón nézett látogatóira.<br />
- Okosan szóltál, minden idők legmágnesebb miskája - áradozott Aranyorrú és oldalba bökte Picúrt.<br />
- Úgy ám, minden idők legmiskább mágnese - tódította a sárkány.<br />
A mágnes elégedetten bólintott.<br />
- Ezek szerint semmit sem tehetünk? - kérdezte Picúr lehorgasztott fejjel. Újra nagyon kétségbeesettnek és csalódottnak érezte magát.<br />
- Megtiltom, hogy kétségbeesett és csalódott légy, mert rám ragasztod! - ripakodott rá Miska - Különben is, egy megoldás talán akad.<br />
Picúr mindhét pofája felderült. <br />
- Amíg Négyfejű azt hiszi, hogy ő a legnagylelkűbb és szívűbb, legkellemesebb és szellemesebb társaság, nincs remény. Ám ha valakivel sárkánybőrt cserélne, talán rájönne, mennyi bajt és szomorúságot okoz másoknak.<br />
- Ugyan, ki az a marha, aki pont vele cserélne bőrt? - heherészett Picúr.<br />
Miska és az Aranyorrú egyszerre néztek rá. <br />
- Kizárt! Még hogy én? Miért nem te? Vagy te?<br />
Az egyébként szelíd Picúr teljességgel felbőszült.<br />
- Nagyon szeretlek, de meg kell mondjam, eszed nem sok van - nyugtázta Aranyorrú - Kinek kell az előnyugdíjazás? Ki nem szeretne többé királylányt rabolni? Ki nem mer kimenni az Emberszagot érzek FC következő meccsére? És legfőképpen ki nem fizetett ötszáz éve tagdíjat a Tűzokádók Szakszervezetének?<br />
Picúr pikkelyhegyig vörösödött. <br />
- Ruma Roma, a boszorka talán tud segíteni. Csak egy varázsige, némi hókuszpókusz és kész, te leszel ő és ő te - summázta Miska, aki a varázslatokról viszont nem sokat tudott.<br />
- Miska, segítesz megkeresni a kapukulcsot? - kiabált ki a pedellus az iskola ablakán. <br />
- Mennem kell. Tudjátok, szörnyen elfoglalt vagyok. Sok szerencsét! - fordult Miska Picúrhoz.<br />
- Te pedig szerintem csinosabb voltál vasorral. Legalábbis nekem jobban tetszettél - vetette oda Aranyorrúnak és már ott sem volt.</div>
<br />
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="//www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Faholamalacnemtur.blogspot.hu%2F2012%2F12%2Fsarkany-ellen-sarkanyfu-3-resz.html&send=false&layout=standard&width=450&show_faces=false&font&colorscheme=light&action=like&height=35" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>
Eva Aszodihttp://www.blogger.com/profile/15749423341311496751noreply@blogger.com0